A fellépők a LILIUM zenekar (Träger Lili - ének; Szőllősi Lajos - szólógitár, akusztikus gitár, banjo, vokál; Székely Veronika - hegedű, vokál; Soós László - akusztikus gitár, brácsa, vokál; Bordás Zoltán - dob, ütőhangszerek; Sütő Lajos - basszusgitár, vokál) és a Berka együttes (Nádasdy Fanni - ének; Barna György - hegedű, esőbot, ének; Botlik Dávid - koboz, mandolin, ének; Endrődi Szabolcs - furulya, kaval, ének; Szalai-Gindl János - furulya, kaval, tilinkó, hulusi; Walch Márton - dob, doromb, ének; Egervári Mátyás - cimbalom, tamburabrács; Hegyi Zoltán - nagybőgő) voltak.

Első fellépőként a LILIUM zenekar foglalta el a színpadot. A formáció repertoárjában főképp saját szerzemények szerepelnek, azonban számos magyar népi ének szövege vagy hagyományos népi dallam által ihletett stíluselem megtalálható zenéjükben.

Zenéjük leginkább a világzenéhez áll a legközelebb. A népi dallamok modális világa és a pop elemek tonális gravitációja sokkal inkább kiegészítik egymást, mintsem, hogy egymás kárára volnának. Ezt a különleges hangszerelés és előadás teszi még érdekesebbé.

A szemfüles nézők már az első pillanatban észrevehették, hogy a színpadon egy – a hagyományos magyar népi kultúrában teljesen idegen – hangszer várja, hogy játszanak rajta. Ez pedig nem volt más, mint a banjo, amely kifejezetten sajátos hangszínt adott a zenekar hangzásvilágához.

Ha a LILIUM ember lenne, akkor a cifraszűr alatt mintás selyeminget viselne farmerrel, adidas cipővel, és egy cowboykalap lenne a fején. A zenekar tagjai is pontosan ennyire eltérő zenei környezetből jöttek össze, hogy megalkossák ezt a különös, de mégis mindenkinek otthonos világot.

A magát Progresszív Folk stílusba soroló Berka együttes a birtokában lévő moldvai, somogyi, gyimesi dallamkincset ötvözi a városi zenészt érő sokféle zenei hatással, hangszerekkel. A  középkori tavernák homályából kiemelt dallamok, vagy a csángó költők versei által ihletett kompozíciók egyaránt részét képezik a zenekar koncertrepertoárjának a 20 éves táncházas tapasztalat mellett.

Ez a zenei fúzió az Ember testének-lelkének legelemibb részét célozza meg és olyan világba kíséri el, ahová nem is tudta, mennyire vágyakozik eljutni. Ez az ős-érzet főképp az akusztikus hangszereknek, valamint a fül által érzékelt – a dob és a tilinkó által keltett – hangmagasságok nagyon széles ambitusának köszönhető.

A Folkment meggyőződése, hogy a hagyományok olyan értékeket hordoznak, amelyek a mai kor emberének is relevánsak, valamint fő célja, hogy a népzenei szcéna legújabb pillanatait mutassa be a közönségnek. A minifesztivál lehetőséget adott azoknak, akik a tradíció és a progresszió különböző zenei stílusainak konstellációját szerették volna megtapasztalni, és azoknak is, akik csak egy jót akartak bulizni jó zenére.