Az OFF-Biennále egy kétévente megvalósuló kortárs művészeti eseményként indul, ami teljes mértékben elrugaszkodik az eddig megszokott sablonoktól, a tradicionális formáktól: a hathetes programsorozat abszolút önszerveződő, nem áll mögötte semmilyen intézmény, és 100%-ban állami támogatás nélkül, önkéntes együttműködésekkel alakul. Az OFF nem "anti-", tehát nem valamivel szemben definiálja önmagát, hanem egyszerűen egy új színhez nyúl a kortárs művészet palettáján: saját útját keresi, kiépíti saját működését, megtalálja az embereit, forrásait, helyszíneit, és nem hagyja, hogy megkérdőjelezhetetlennek hitt protokollok irányítsák.

Az OFF egyik legnagyobb előnye, hogy programjai nem közpénzekből valósulnak meg. Somogyi Hajnalka, a projekt kezdeményezője úgy látja, hogy a kortárs kultúra államfüggése egészségtelen, ezért megpróbáltak alternatív megoldásokat találni a finanszírozásra. A magántámogatók és az alapítványok szinte azonnal a projekt mellé álltak, vannak, akik anyagilag segítik az OFF-ot, de olyanok is akadnak, akik különféle szolgáltatásokkal biztosítják a biennále gördülékenységét. Nagy Gergely kiemelte Spengler Katalin és Somlói Zsolt, illetve Pados Gábor galériások jelentős szerepvállalását, de megemlítette még a Higgs Field Galériát is, ami az OFF-Biennále pop-up központjaként fog működni, ahol a naponta változó programok mellett találkozhatunk a szervezőkkel és a művészekkel. A programot ezenfelül anyagilag támogatja a NORVÉG CIVIL Támogatási Alap és a Nyílt Társadalom Alapítvány is, amelyek lehetővé teszik, hogy a projekt a művészeti civil szféra építését segítse.

Somogyi Hajnalka kiemelte azt is, hogy az OFF-Biennále nem centralizáltan fog működni, a kezdeményezés alapja az önszerveződés és a hálózatos együttműködés. Egy ernyőszervezetről van szó, amely összefogja a kortárs képzőművészeti élet aktív és eleven szereplőit, akik önállóan hozzák létre projektjeiket, kiállításaikat, ez pedig lehetővé teszi, hogy a hathetes programsorozat alatt sokféle autonóm hang szólalhasson meg. A rendezvény helyszínei elsősorban galériák, de műtermekben, használaton kívüli ingatlanokban, magánlakásokban, szórakozóhelyeken, alkalmi helyszíneken és köztereken is lehet találkozni az OFF programjaival.

A decentralizáltságot erősíti az is, hogy habár a projekt nevében szerepel a Budapest szó, az OFF mégsem csak a főváros kortárs képzőművészetére koncentrál: a programok hat héten keresztül több tucatnyi helyszínen, vidéken és külföldön egyaránt várják a kortárs művészetre nyitott kultúrafogyasztókat. Magyar kurátorok Pozsonyban, Bécsben, New York-ban stb. valósítanak meg különféle kiállításokat, mialatt Budapesten néhány nemzetközi szakember is képviselteti magát. Az események 21 országban, 4 kontinensen pörögnek majd. A projekt globális jellegét erősíti az a tény is, hogy a Kurátorok Nemzetközi Szervezete idén Budapesten, az OFF-Biennále ideje alatt tartja éves összejövetelét.

Stepanovic Tijana a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy az OFF céljai között szerepel az is, hogy a kortárs művészetnek egy szélesebb társadalmi bázist alakítsanak ki, hogy az emberek számára megvilágítsák, a kortárs művészet nem lila köd, hanem egy olyan entitás, ami érvényes megszólalási mód, a ma embere számára hordoz üzeneteket. Remélik, hogy a projekt kötetlensége és sokszínűsége lehetővé teszi, hogy azok is levetkőzzék a kortárs művészettel szembeni viszolygásukat, akik eddig ellenérzéssel vagy félelemmel közelítettek az ilyen munkák és kiállítások felé. Ha pedig ez megvalósul, akkor egyre több támogatója is lesz a hazai kortárs művészetnek, ez pedig lehetővé teheti, hogy a kortárs művészet finanszírozásában a magántőke is aktív szerepet vállaljon, aminek köszönhetően egy idő után talán teljesen független és szabad lehet ez a szcéna az állami tényezőktől.

OFF-Biennále Budapest (2015. április 24. – május 31.) sajtótájékoztató, Higgs Field Galéria, Budapest, 2015. január 27.

Fotó: Aknay Csaba