irodalom
2025. 02. 02.
A mű legizgalmasabb, legmeglepőbb sajátosságának azt tartom, hogy mindenestül átjárja az igazságosságba vetett hit. Ha megnézzük a kappanföldi milliővel rokon Bodor vagy Nádas (Krasznahorkait is ebbe a sorba illeszteném) univerzumokat, mindkettő profetikusan, ijesztően, pontosan jelzi vagy modellezi jelenünk borzalmait. Ezzel szemben Vass regényében a rossz elnyeri méltó büntetését, a problémák megoldhatóak, közel van a segítség, az igaz szerelem még a sánta hazudós nőt és a pénztelen öregembert is megtalálja. - Borsai Szandra kritikája Vass Norbert Kappanfölde című kötetéről.
2025. 01. 27.
Abonyból származó költőként minden irodalmi momentum fontos számomra, ami e városhoz köthető. Arra már jó húsz éve rájöttem, hogy Illyés Gyula 1934-ben megjelent Ifjúság című elbeszélő költeményében is szerepel Abony neve ‒ ezért is szereztem be a mű első kiadását ‒, de arra csak a napokban találtam rá Illyés „1919. augusztus” című visszaemlékezésében, hogy pontosan hogyan, és miért is került bele. E memoárból viszont kiderült, hogy Illyés nem járt Abonyban. De a háromszoros Kossuth-díjas, Babits-tanítvány Illyés élete annyira érdekes, hogy nála még az is izgalmas, hogy hogyan nem jutott el valahová. - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 23.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Kulcsár Szabó Ernő válaszait olvashatják.
2025. 01. 20.
A prae.hu szerkesztőségének munkatársai örömmel fogadták a Litera cikkét, amelyben reagáltak a mesterséges intelligenciával készült pályázati szövegekre, ezzel megnyitva azokat a csatornákat és kérdéseket, amelyek elősegítik a témával kapcsolatos érdemi kommunikációt. Ezért körkérdést indítottak azzal a céllal, hogy feltérképezzék, alkotók, kritikusok, egyetemi tanárok hogyan értékelik a mesterséges intelligencia aktuális helyzetét. Mindezt az olvasás–kritika–esztétika hármasa felől megközelítve, egyben hangsúlyozva az AI mély társadalmi beágyazottságát. Elsőként Áfra János válaszait olvashatják.
2025. 01. 15.
Hogy kitől „tanulhatta” Nemes Nagy Ágnes az egyik leghíresebb, és legtöbbet elemzett versét, a Fák című költeményt? Szerintem Erdélyi Józseftől (1896-1978), a harmincas-negyvenes évek ismert költőjétől, akinek a Téli fák című verse így kezdődik: „Szeretem én a téli fákat, // tanúlok tőlük állni, állni.” Nemes Nagy Ágnes Fák című verse, amely összegyűjtött verseinek címere, így indul: „Tanulni kell. A téli fákat. // Ahogyan talpig zúzmarásak.” - Acsai Roland Reggeli jegyzetek című sorozatának következő írását olvashatják.
2025. 01. 10.
A 2024 őszi krakkói találkozó első része öt lengyel szlavista lebilincselő beszélgetése volt. A másodikban a magyar irodalom lengyel fordítóit és kutatóit kérdezte jelen cikk szerzője, aki egyébként a „másik irányba” fordít, vagyis a lengyel irodalmat hozza közelebb a magyar olvasókhoz. A krakkói hungarológia szakos diákok tartalmas eszmecserét hallhattak, amelyben identitásról és női szerzőkről éppúgy szó esett, mint a műfordítás traumafeldolgozó, esetleg újabb történelmi fordulatokra felkészítő szerepéről.
2025. 01. 08.
Most először egységes magyar fordításban olvashatjuk Marcel Proust: Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának mind a hét kötetét. A könyveket Jancsó Júlia fordította, aki – befejezve ezt az évtizedeken átívelő munkát – ellátogatott az ELTE BTK romanisztikás műfordító műhelyébe, és mesélt a munkafolyamatokról, a klasszikusok újrafordításáról és arról, hogyan lett Proust magyarhangja.
2025. 01. 08.
Decemberben a Művházban mutatták be a Leonora Carringtonról (1917–2011), a neves angol−mexikói szürrealista festőművészről, szobrászról és íróról szóló regényes életrajzot. A könyv novemberben jelent meg az Ampersand (&) Kiadónál. A könyvbemutatón Leonora Carrington magyarul korábban megjelent írásairól (A hallókürt, Fehér nyulak) is kérdezte Karafiáth Orsolya a kiadót vezető Kiss Barnabást és Greilinger Szonját, a Carringtonról szóló könyv fordítóját. Jelen volt a Fehér nyulak novelláit magyarra átültető Cseh Réka Zsuzsanna, és Bolla Ági újságíró is, aki 2023 tavaszán a 2011-ben elhunyt író fiával, Pablo Weisz-Carringtonnal készített interjút – tudatta a prae.hu művészeti portállal az Ampersand (&) Kiadó.
2025. 01. 03.
December 19-én, este hatkor mutatták be a Hegyvidéki Kulturális Szalon Márton Áron termében Nemes Nagy Ágnes két kötetbe összegyűjtött, újra kiadott és illusztrált gyermekverseit. A kötetek a Móra Kiadó gondozásában jelentek meg, kiegészítve a költő további meséivel és verseivel. A beszélgetést Ughy Szabina, a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője vezette, részt vett a kötetek illusztrátora, Szabó Imola Julianna és Molnár Krisztina Rita költő, tanár, múzeumpedagógus. Az estet versek megzenésítője, Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző koncertje színesítette.
2025. 01. 01.
Úgy gondoltam, ideje összeszámolni mennyi az annyi, vagyis idén hány cikk jelent meg a prae.hu irodalmi rovatában, hogyan követtük vagy nem követtük a trendeket – ez utóbbi kapcsán azt hiszem, jól áll a portál, nem érzek görcsös kényszert a trendkövetésben, ahogy jelentős lemaradást sem – mi volt váratlan, emlékezetes, és így tovább. Persze nem tudok és nem is szeretnék minden cikket külön kiemelni, nem is ez a célja idei összegzőmnek. Az organikus cikkek száma szép, és minden nehézség ellenére hétről hétre érkeznek a gazdag, informatív, és legfőképp autonóm szövegek.
