irodalom
2024. 10. 16.
Mennyiben vagyunk áldozatai a saját sorsunknak, és mikor jön el az a pont, amikor végre számot vetünk az életünket alakító döntéseinkkel? Létezik-e olyan, hogy vegytiszta fikció, vagy méginkább: írhat-e valaki pusztán tényeken alapuló visszaemlékezést? Bevándorlás, kívülállóság, családi mítoszok leépítése, az önéletírás tétje, visszatalálás a nyelv közvetlenségéhez és gazdagságához – az Ismerős idegenek margós kötetbemutatóján Ott Anna a könyv szerzőjével, Claudia Durastantival beszélgetett.
2024. 10. 12.
A 29. Könyvfesztivál szombati napján, délelőtt tíz órakor a Szabó Magda teremben rendezték a díszvendégség kerekasztal beszélgetését, ahol Pierre Assouline francia íróval, a Goncourt Akadémia tagjával beszélgettek. Az esemény másik két meghívottja a Park Könyvkiadó vezetője, Tönkő Vera, valamint a Typotex Kiadó szerkesztője, Brunner Ákos volt. A Parknál Hervé Le Tellier könyve jelent meg nem sokkal a Goncourt-díj elnyerése előtt, a Typotexnél pedig Nicolas Mathieu döntőbe jutott regénye.
2024. 10. 11.
Szeptember 25-én, este hét órakor mutatták be a Sir Gawain és a zöld lovag legújabb fordítását a Próféta galériában. A mű fordítójával, Vaskó Péter költővel és filmkritikussal beszélgetett a kötet szerkesztője, Nagy Andrea irodalmár, angol középkor kutató.
2024. 10. 09.
Négy V4-országbeli költő fejtette ki gondolatait a költészeti antológiák lehetséges útjairól és szerepéről a Nemzetközi Könyvfesztivál szombati napján. Jelenthet-e veszélyt a kollektív szerzőség a hagyományos, egyszerzős verseskötet műfajára? És az MI? Mánya Kristóf tudósítása a csehországi Prostor folyóirat beszélgetéséről.
2024. 10. 08.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál negyedik napján, szeptember 29-én mutatták be az Irodalmi Bázis standján a BÁZIS irodalmi és művészeti egyesület legújabb, Hálózati organizmusok (2024) című líraantológiáját. A kötetbemutatón az antológia szerkesztője Németh Zoltán és az antológiában szereplő szerzők közül Nagy Hajnal Csilla, Peer Krisztián és Simon Márton vett részt. A költőkkel és a szerkesztővel Bakó Sára beszélgetett.
2024. 10. 07.
Csütörtökön sokáig beszélgettünk még a könyvtárszobában, ennek ellenére újult erővel és nagy izgalommal vágtunk neki a tábor utolsó teljes napjának. Imreh András szemináriumán egy Pilinszky-verssel foglalkoztak a jelenlévők, délután pedig Szirák Péter tanár úr, a Debreceni Egyetem professzora, illetve az Alföld folyóirat főszerkesztője érkezett hozzánk, és tartott előadást a kortárs próza főbb tendenciáiról. A magam részéről a péntek estét vártam az egyik legjobban, hiszen ezúttal Kúnos László József Attila-díjas műfordító volt a vendégünk, akinek köszönhetően nemcsak Henrik Ibsen vagy Ingmar Bergman műveit olvashatjuk magyarul, hanem a hét során több ízben is emlegetett norvég világsztár, Karl Ove Knausgård új sorozatának első két részét is.
2024. 10. 06.
Szergej Tyimofejev lett költővel és médiaművésszel Terék Anna beszélgetett költészetről és a költészet transzmediális lehetőségeiről a Három Hollóban. Az esemény során többször szó esett a szerző Replika című kötetéről is, mely idén jelent meg magyarul a Prae Kiadó gondozásában. Mánya Kristóf tudósítása a PesText harmadik napjáról.
2024. 10. 06.
Szeptember 28-án tartották a Tudomány a Dűne univerzumában című beszélgetést, melyen a Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kémia Intézetének igazgatója által írt azonos című kötetről, homokférgekről, űrutazásról, genetikáról, idegsebészetről és nyelvészetről Kovács Bálint újságíró és Dűne-rajongó kérdezte a szerzőt. Az esemény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretei közt valósult meg.
2024. 10. 05.
A tábor felén túl mindig kezdem már érezni, hogy bizony nem végtelenek az energiaraktáraim, ezért szerda este viszonylag korán elbúcsúztam a társaságtól. Volt is mire rápihenni, másnap ugyanis ismét sűrű program várt ránk: Imreh András szemináriumán továbbra is Bruck Edith súlyos traumákat feldolgozó szövege volt terítéken, délután pedig Károlyi Csaba kritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese érkezett hozzánk, és szokás szerint az idei év könyvtermésébe nyújtott betekintést a táborozóknak. Esti vendégünk ezúttal Biró Zsombor Aurél volt, aki nagy sikerű első regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek apropóján mesélt nekünk névváltoztatásának történetéről, családjáról, illetve azt is elárulta, hogy ő miként vélekedik a kortárs irodalomban egyre népszerűbbé váló autofikciós trendről.
2024. 10. 04.
Túlzás lenne azt állítani, hogy kipihenten ébredtünk a szerdai borús reggelen, Imreh András azonban nem kímélte a csapatot: azzal a kérdéssel fogadta őket a szemináriumi teremben, hogy mit is nevezünk magyar irodalomnak. Ebédre megérkezett hozzánk Csehy Zoltán költő, irodalomtörténész és műfordító, aki a kortárs líra tendenciáiról, fontosabb irányzatairól tartott délután négytől egy elképesztően tartalmas és érdekes összefoglalót, este pedig vele beszélgetett Horváth Florencia az Alkotóház könyvtárszobájában. Fogli d’album című új kötete mellett szó esett még zenéről, antik kultúráról és arról is, hogy mit jelent ma felvidéki költőnek lenni.
