bezár
 

irodalom

2017. 12. 17.
Végtelen hosszú vonatutak könyvvel a kézben
Németh Zoltán irodalomtörténész, költő transzkulturalizmusról, Sade márkiról és egy őz tekintetéről
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Végtelen hosszú vonatutak könyvvel a kézben Karácsony előtt szerettük volna megtudni, neves szerzőink, irodalomkritikusaink, kiadóink milyen könyveket szerettek, milyen helyekre járnak legszívesebben, melyik a kedvenc borítójuk, és így tovább.

PRAE.HU: Mi volt 2017 nagy könyve számodra a magyar irodalomban és a világirodalmiak közül?

Az egyik oldalon Nádas Péter Világló részletek című monstruma, a másik oldalon Zadie Smith regényei, de akkor mondok a kettő között egyet: Peter Macsovszky, azaz Macsovszky Péter Tantalópolisát olvasom éppen, többszörösen félbeszakított, megakasztott, újra nekilendülő, hihetetlen mondatait, ezt a múltba, a gyermekkori Érsekújvárba és egyúttal a jelenbe: a fiktív trópusi, brazíliai Tantalópolisba vezető regényt – tavaly elnyerte az Anasoft Litera díjat, amelyet a legjobb szlovák regénynek ítélnek meg. És akkor Sarah Crossan The Weight of Water című, gyermeki nézőponton keresztül feltáruló traumatikus migráns (angliai lengyel), prózaversekből álló kötetét említhetném (lengyelül jutottam hozzá, Kasieńka címmel jelent meg), továbbá Arianna Dagnino Transcultural Writers and Novels in the Age of Global Mobility még 2015-ben megjelent könyvét említeném az idén olvasottak közül: izgalmas, műfaji határokat átlépő szövegről van szó, amely a személyes életsorstól a transzkulturalizmus elméleti teréig és egy transzkulturális szótárig terjed.

PRAE.HU: Melyik irodalmi program volt idén a legizgalmasabb?

Idén számtalan irodalmi konferencián és rendezvényen volt lehetőségem részt venni, egyet sem emelnék ki közülük, de ha mégis, akkor a Gdański Egyetemen tartott konferenciát a nyelv és identitás kérdéseiről, illetve az azt követő beszélgetést, amelyből kiderült, hétmillió német kitelepítése után még mindig vannak olyan kisebbségi közösségek Lengyelországban, amelyek elkezdtek újra németül tanulni, beszélni, miután a szülők, nagyszülők évtizedekig elhallgatták előlük (nem jószántukból), hogy valójában német származásúak. Megrendítő volt.

PRAE.HU: Milyen folyóiratokat, lapokat, blogokat olvastál idén?

Idén különösen sokat forgattam a Helikonokat, az Irodalomtudományi Intézet lapjáról van szó, mivel idén Földes Györgyi jóvoltából Vásári Melindával együtt szerkesztettük a lap Hálózatelmélet és irodalomtudomány című tematikus számát – főként hogy megfelelő mennyiségű inspirációt nyerjek a lapszám felépítéséhez.   

PRAE.HU: Van-e kedvenc irodalmi helyed? (Akár beülős-valóságos, akár virtuális?)

Nagyon szeretem a végtelen hosszú vonatozásokat könyvvel a kézben. Elúsznak a fák, folyók felett zakatolunk, erdőben és hegyek között, végeláthatatlan síkságokon át néha felnéz ránk egy-egy őzike a távolból, majd jön egy ismeretlen város, ismeretlen emberek szállnak föl és le, néha még beszélgetünk is, majd újra egyedül maradok, és olvasok tovább.

PRAE.HU: Mit neveznél az év műfajának?

Nekem minden évben a vers az, mint a legradikálisabb nyelvi megszólalás terepe.

PRAE.HU: Milyen még nem lefordított külföldi kötetet olvasnál szívesen magyarul?

Minél több szlovák női transzkulturális szerzőt – Irena Brežná, Jaroslava Blažková, Mila Haugová, Stanislava Chrobáková Repar, Svetlana Žuchová, Ivana Dobrakovová, Zuska Kepplová, Michaela Rosová, Mária Modrovich köteteit.

PRAE.HU: Milyen szerzőt hoznál Magyarországra?

Donatien Alphonse François de Sade márkit.

PRAE.HU: Milyen újrafelfedezésnek örülnél?

A veszélyes szépirodalom újrafelfedezésének.

PRAE.HU: Volt idén kedvenc borítód?

Hrapka Tibor borítóit csodálom, évjárattól függetlenül.

PRAE.HU: Mi volt szerinted a legjobb illusztráció?

Most hazabeszélek, idén számomra a Gyenes Gábor és Václav Kinga nevéhez köthető, vizuálisan megújult Irodalmi Szemle grafikai megoldásai tetszettek leginkább, itt megtekinthetők: http://irodalmiszemle.sk/lapszamok/, például a 2017. júniusi szám.

PRAE.HU: Milyen magyar és külföldi szerzőt ültetnél egymás mellé? Miért épp őket?

Csehy Zoltánt és Ovidiust. Kettejük találkozása maga volna a megtestesült költészet, éppen ezért meg sem próbálom indokolni.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Balogh Endre --

A prae.hu művészeti portál alapító-főszerkesztője, a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. ügyvezetője. 2009-2011 a József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) elnöke. Önálló prózakötete: A parazita (2008, FISZ).

-- Benedek Anna --


További írások a rovatból

irodalom

Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban Történelem családregényben, krimiben, versben, asszamblázsban
A Margó Fesztiválon és a 90. Ünnepi Könyvhét pénteki napján a Prae Kiadó három új kötete mutatkozott be
Pozícióvakság és katasztrófapornó
irodalom

Diverz megoldások közelképekre Diverz megoldások közelképekre
Pungor András, A hetedik nap a papáé, Budapest, Scolar Kiadó, 2019
Interjú Marék Veronikával a meseírás művészetéről, a példaképekről, a gyerekirodalom helyzetéről és a siker titkáról

Más művészeti ágakról

zene

Az iguána sikolya Az iguána sikolya
Iggy Pop on/off
art&design

Rajtunk kívüli rend Rajtunk kívüli rend
Gálhidy Péter Sarokvas című kiállításáról (Megnyitó)
art&design

Értelmező szótár Értelmező szótár
Horváth László és Takács Máté Okkult Coaching című kiállításához


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés