bezár
 

film

2022. 05. 25.
Misikém, bevetted már a gyógyszered?
Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
Csak az érettségin legyek túl! – gondolja Misi, nem sejtve, hogy a nap végén borzalmas dolog történik, és ő a sürgősségin köt ki, ahol pálinkával kínálják. A srác belekortyol a fanyar italba, furcsa tüneteket produkál, majd elájul. Mikor felébred, kezdődik minden elölről. Szó szerint.

Az első nagyjátékfilmjével debütáló Baranyi Gábor Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című munkájában a filmkészítők kedvelt toposzát alkalmazza, és szereplőit az „időtlen időkig” időhurkos struktúrába helyezi. Az idővel való játék remek lehetőség a különböző műfajok ütköztetésére, így a főszereplővel való történések egyszerre idézik fel a romantikus tinifilm, a thriller és a sci-fi jegyeit. Baranyi debütálásában egyaránt megtalálható a verbális humor, a helyzetkomikumra épülő poénok, a feszültségteremtés és az izgalmas akciójelenetek, amelyek vegyes reakciókat váltanak ki a nézőből.

A Zanox különleges műfaji köntösbe csomagolt coming-of-age, azaz felnövéstörténet: az érettségi drukkját követi a nagy „ereszd el a hajam“ buli és a napot lezáró váratlan fordulat, amely újraindítja az események láncolatát.

A film felütésében megismerkedünk a végzős Misivel, akinek nagymamája lelkesen és hatalmas mennyiségben süti a bundáskenyeret. A tévében a helyi csatorna reggeli műsora megy, és épp a Ricsardgír zenekart interjúvolják. Az ünneplőbe öltözött fiú láthatólag szorongó típus, úgy ül a széken, mint a cövek, enni sem tud, csak túl akar esni az érettségin. Még mielőtt az iskola felé venné az irányt, ellátogat a kórházba, ahol az orvos a pánikbetegségére felírt Zanox nevű kísérleti gyógyszer mellékhatásairól kérdezi.

A szóbeli viszonylag könnyen sikerül. A diáktársai közös bulit szerveznek, melyre őt is meghívják, félénk természetén azonban nem tud túllépni, és inkább hazamegy. Este, az ágyban fekve, a plafont bámulva végül rászánja magát, és siet a többiekhez. A felhőtlen éjszaka váratlanul véres tragédiába fordul, Misi kórházba kerül, a felhő mintás mennyezet alatt pedig felbukkan a vörös orrú bácsi, a citromleves flakonból előkerül a pálinka, és ezzel beindul az időhurok-effekt, vagyis a Zanox mellékhatása.  

zanox 1

Ismét május 13-a, péntek. Misi nagymamája lelkesen és nagy mennyiségben süti a bundáskenyeret. A gimnazista először nem tudja mire vélni a deja vu érzést, de mikor megbizonyosodik róla, hogy ugyanazt a napot éli újra, a kialakult helyzetet saját előnyére fordítja: a szóbelin brillírozok, titkos szerelmét, Jankát pedig elhívja az esti buliba. Minden úgy halad, ahogy azt elképzelte. Szuper érettségi, szerelmi hódítás, de reggel érkezik a tragédia híre, és ez nem jelent mást, minthogy vissza kell pörgetnie a napot, hogy megakadályozhassa a szörnyű esetet. Tehát fel kell kutatni a kórházban megismert öreget és házilag készült pálinkáját. Misi ugyanis – egy roppant szórakoztató kocsmai pálinkaivászat során – rájön, hogy a Zanox mellékhatását a bácsi kétes eredetű pálinkája okozza. A hősszerepbe kényszerült fiú e többletinformáció birtokában versenyt fut az idővel – és a közben nyomába eredő rendőrökkel.

A forgatókönyvet is jegyző Baranyi nemcsak magabiztosan eleveníti fel az időhurok-narratívát, hanem azáltal, hogy feltételhez köti, új elemet ad a formulához. Az időutazás a főhős akaratának függvénye, így csapda helyett eszköz lesz arra, hogy visszamenjen a kívánt pillanatba, és megváltoztassa az események kimenetelét. Mikor az irányítás kezd kicsúszni a kezei közül, merész tettre szánja el magát, és a fokozott érzelmi állapotában másokat is veszélybe sodor.

zanox 2

Az Inkubátor Program keretében (ezért szerény költségvetésből és mindössze 19 nap alatt) forgatott film az elbeszélés szerkezetén túl a vizuális megjelenítésben és hangzásban is önfeledten játszik az idő fogalmával. A környezet a ’80-as, ’90-es évek szocialista, korai posztszocialista miliőjét adja vissza, a helyszínként szolgáló Dunaújvárosban mintha megállt volna az idő – az omladozó gimnázium falai és elnyűtt bútorai, az SZTK-s rendelő és a fakó váró, a lakótelep szürke lakásai, a kis kocsma zsíros pultja, mégis mind a mai magyar valóság hiteles lenyomatát képzik, mintegy szinkron időhurokba csomózva az eseményeket.

helyszín

A karakterek is remekül idézik meg a jól ismert figurákat. A rendező kiváló érzékkel castingolta a szereplőgárdát és a statisztákat. Legyen fiatal vagy idős, az összes arc hiteles, kezdve a tanári kar sokat látott tagjaitól a pattanásos tinédzsereken át egészen az erkélyen nézelődő néni vagy unottan söröző férfiak látványáig.

Az udvarhelyi Bálint Előd elképesztő higgadtsággal és lazasággal formálja meg Misit, a Jankát alakító Erdős Lili természetesen viselkedik a kamera előtt és bizonyítja kiváló komikus vénáját, nem utolsó sorban pedig kettejük esetlen közeledése közben működik a kémia: a Belmondo Mikor című számára ellejtett lassúzás a Házibuli klasszikus jelenetét juttatja eszünkbe. 

A fiatalok mellett feltűnnek régi motorosok is, mint az alkoholista kórházi beteget megformáló Dráfi Mátyás vagy az orvost játszó Hatházi András.

Misi és Janka

A Zanox bizonyos szempontból kisrealista doku-drámaként is értelmezhető, és talán nem túlzunk ezzel az állítással, mivel világában felbukkannak olyan társadalmi és szociális problémák, mint a vidéki (ipar)városok hanyatlása, az alkoholizmus, vagy a fiatalok körében (is) egyre gyakoribb mentális betegségekre való reflektálás. Még mielőtt azt gondolnánk, hogy kőkemény dráma bontakozik ki, erre rácáfol a film eklektikus műfajisága. A mindenki által testközelből ismert témák, mint az érettségivel járó izgalmak és a tinédzserkori első szerelem pedig megkönnyítik a fiatalokkal való azonosulást. 

A jól időzített szóbeli és vizuális poénok, valamint a jól időzített stílus- és hangulatváltások feloldják a film olykor sötét tónusát. A vászonra vitt, és szintén az időtlenség örök anakronizmusába és általános ismerősségébe csomagolt érettségi jobbnál jobb pillanatokkal szolgál, Misi pálinkakóstolással egybekötött legrészegedését pedig tanítani lehetne. Rég nevethettünk ennyit magyar filmen!

Ahogy első filmes rendezőknél általában, úgy a Zanox esetében is előfordulnak a forgatókönyvben dramaturgiai bukfencek és a kivitelezésben apró szépséghibák. A feliratok felolvasása például indokolatlan, a befejezés pedig némileg kiforratlan, de mivel Baranyi minden szálat ügyesen elvarr és még egy kvázi happy endet is biggyeszt a végére, így nincs okunk panaszra.

A Zanox az elmúlt évek magyar filmtermésének kifejezetten (és meglepően) jól sikerült darabja, amelyre érdemes jegyet váltani, ezzel is támogatva a feltörekvő fiatal filmkészítőket.

Baranyi Gábor Benő jött, látott és győzött. Nem félt kevésből nagyot húzni, bízott a sztoriban, a stábban és a színészekben, és bízott abban is, hogy a dunaújvárosi közeggel rezonál majd a közönség. Már ezért megérte, hogy elkészült a Zanox. Ugyanis nagy szükségünk van az olyan filmekre, amelyek elszakadnak a fővárostól, és az ország más tájaira fókuszálnak. Dunaújváros rulez!

Zanox – Kockázatok és mellékhatások – magyar vígjáték, 86 perc, 2022. Rendező: Baranyi Gábor Benő. Forgatókönyvíró: Baranyi Gábor Benő. Producer: Gyurin Zsuzsi, Molnár Dániel. Operatőr: Gajdics Dávid. Zene: Hodován Milán. Vágó: Kis André. Forgalmazza: MoziNet. Bemutató: 2022. május 26. Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott!

A jelenetképeket köszönjük a Mozinetnek

nyomtat

Szerzők

-- Kiss Dalma --

Az ELTE BTK-n tanult filmelmélet és filmtörténet szakirányon, szakdolgozatában a kortárs ír filmművészettel foglalkozott. Elsősorban az európai és amerikai független (indie) filmeket kedveli. 2020 óta jelennek meg kritikái.


További írások a rovatból

Jérome Commandeur: A hónap dolgozója
Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
Testközelben – Érzékiség az új német filmekben

Más művészeti ágakról

Interjú Zombola Péterrel motivációról, alkalmazott zenéről, a kortárs zene médiajelenlétéről
irodalom

Urbán Bálint: Obscuro, FISZ, Budapest, 2020
színház

17. Gyulai Shakespeare Fesztivál


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés