bezár
 

színház

2009. 07. 06.
POSzT-forgácsok
Prae a POSzT-on
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
POSzT-forgácsok A IX. Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramja jóval kevesebb vitát váltott ki Kukorelly Endre tavalyi, radikálisan újító szándékú, a kőszínházak helyett a független társulatokra koncentráló válogatásánál. Igaz, ahogy Janisch Attila elmondta, egy-két előadás kapcsán megkapta, hogy „ugye, azért erre a választásodra nem vagy büszke?” –, és a szakmai viták során is megkérdőjelezték néhány darab beválogatásának létjogosultságát, az azonban vitathatatlan, hogy Janisch komolyan vette a feladatát.
Szkéné színház
A Színház című folyóirat júniusi mellékletében olvasható a tizennyolc versenyelőadásról írt jegyzete-elemzése, és az ezekhez írt bevezetőből kitűnik, hogy hármas szempontrendszer alapján választotta ki az előadásokat: a társulati összjáték, az egyéni színészi teljesítmények és a rendezői munka eredetisége figyelembevételével. És persze nyilvánvalóan közrejátszott a válogatásban saját szakmája, filmes látásmódja is.

Janisch Attila (forrás: poszt.hu)A végeredmény pedig egy sokfajta színházi nyelvet, törekvést akceptáló és megmutatni akaró lista lett. Három rendező is duplázott: Mohácsi János, Ascher Tamás és Horváth Csaba két-két rendezése került be a versenyprogramba. Nem okozott túl nagy meglepetést, hogy a legtöbb díjnak végül a hazaiak örülhettek. Mohácsi János pécsi vendégrendezése, a hatalom–közösség–fanatizmus kérdéskörét boncolgató Istenítélet (Arthur Miller A salemi boszorkányok című drámájának átirata) nemcsak a legjobb előadás, de a legjobb díszlet (Khell Zsolt), a legjobb női főszereplő (Herczeg Adrienn) és a legjobb férfi epizódszereplő (Pál András) díját is megkapta.

Ascher Tamás vihette haza a Jógyerekek képeskönyvéért (Örkény Színáz) és a Barbárokért (Katona József Színház) a legjobb rendezés díját. Nagy Fruzsináé lett – ugyancsak a Jógyerekekért – a legjobb jelmez és maszk díja. A szakmai zsűri díjaiból két másik előadásnak jutott még: Gyabronka József a Bérháztörténetekben nyújtott alakításáért (Szputnyik Hajózási Társaság) megkapta a legjobb férfi főszereplő díját, és Börcsök Enikő lett a legjobb női mellékszereplő (Augusztus Oklahomában – Vígszínház). A további díjazottakat lásd itt.

A versenyelőadásokra bejutni persze most sem volt egyszerű (nem ártott hozzá a Pécsi Nemzeti Színház alaprajzának pontos ismerete, és a „sétálj be lazán az oldalajtón, mintha oda tartoznál” tanács megfogadása), de akinek nem sikerült, annak a Színház téren kárPÓTló előadást tartottak a színművészetisek. Pontosabban: a budapesti és a kaposvári színművészetisek. De ez csak egy volt a különböző főiskolák bemutatkozó előadásainak sorában. Az Ifi Géniusz az Aulában program keretében ugyanis szinte egy külön fesztivál zajlott a fesztiválon belül, ahol nem csak színész-, de zenész- és képzőművészpalánták is alkalmat kaptak a megmutatkozásra.
Parasztopera (forrás: poszt.hu)Ide is jutott egy Mohácsi-rendezés, a kaposvári egyetemisták Parasztoperája. Nekem, személy szerint, az idei POSzT egyik legmaradandóbb élménye volt ez a borzasztóan szórakoztató és szórakoztatóan elborzasztó előadás családi poklokról, hazugságról és szeretetlenségről. Egyszerűség, letisztultság, fekete-fehér színek – ilyesmik jutnak eszembe róla, és a darabot keretbe záró székely népdal, ahogy Téby Zita a zárójelenetben énekelte: „Kicsi madár, mért keseregsz az ágon” – azóta sem megy ki a fülemből.

A fesztivál majdnem minden napjára jutott egy, néha két felolvasószínház is, ahol a legújabb drámaterméssel ismerkedhettek az érdeklődők. Erről részletesebben itt lehet olvasni, most csak annyit, hogy a szakmai beszélgetések visszatérő témája volt, hogy mennyiben reflektálnak ezek a darabok a mai magyar valóságra, és ha igen, azt mennyire áttételesen vagy mennyire direkten teszik. Ennek ellenére a POSzT tíz napjának abból a szempontból mintha kevés köze lenne a mindennapokhoz, hogy a helyszínekről helyszínekre vándorló, így napról napra ismerősebb arcok között az ember kezdi úgy érezni magát, mintha valami békés szigetre keveredett volna, ahol szinte bárkivel és bármikor szóba lehet elegyedni.

Krízis-dalest (forrás: poszt.hu)De azért a napi eseményekre való közvetlen színpadi reakcióra is volt példa. Az AKKU megszűnése kapcsán korábban már bemutatott Krízis-dalest (Máté Gábor volt osztályának, az AlkalMáté Truppnak az előadásában) a tavaszi bemutatóhoz képest új fejleményekre, így például június 9-én már a június 7-i választások eredményére is reagált a Krisztina című dallal. A másik példa az egri Gárdonyi Géza Színház Hírlap-Színház sorozata, amely az aznapi újság egyik cikkét dolgozza fel úgy, hogy azt estére színházzá varázsolja. Pécsett a helyi napilap, a Dunántúli Napló egyik cikkét választották, egy orvosi műhiba áldozatává vált beteg kálváriáját a honi egészségügy és igazságszolgáltatás útvesztőiben. A Máté Gábor rendezte villámdarab nem csak a hírre és az azt létrehozó társadalmi közegre, de a POSzT-ra, az egriek versenyelőadására, A velencei kalmárra, és annak szakmai vitájára is reagált, sok humorral, némi keserűséggel.

A legszorgalmasabb POSzT-látogató (aki nem azonos jelen sorok szerzőjével) is csak szemelvényeket láthat az egyszerre több helyszínen zajló programkavalkádból, így ez a beszámoló mindenképpen csak töredékes lehet. Nem beszélve arról, hogy mindenkinek megvan a saját, személyes POSzT-emlékdoboza. Az enyémben sok minden összegyűlt a Pécsi Harmadik Színház takarítónőjétől kapott „életmentő” kávétól kezdve egy felolvasószínház alatt teljesített „titkos megfigyelői” megbízatásig. És még egy fontos érv amellett, hogy a tizedik POSzT-ot sem szabad majd kihagyni: jövőre is hársfavirágzás idején rendezik.

IX. Pécsi Országos Színházi Találkozó
2009. június 4 - 13.



Kapcsolódó cikkek


nyomtat

További írások a rovatból

színház

Feloldott fájdalom, tétlen tütüzgetés Feloldott fájdalom, tétlen tütüzgetés
Sylvia Plath: Az üvegbúra - az Örkény Stúdióban
színház

Nyelvrokonság Nyelvrokonság
A Koreai Nemzeti Kortárs Táncegyüttes Kavalkád című darabjának előadása a Várkert Bazárban

Más művészeti ágakról

irodalom

„A haldoklás névtelen morajlása” „A haldoklás névtelen morajlása”
Összeköttetések Babiczky Tibor és Rilke költészete között
art&design

A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága
Győrffy László: Bízunk az enyészetben
A holokauszt gyermekáldozatait kutató Saul Gyermekei Emlékprogramról
Nick Cave-koncert, Papp László Budapest Aréna, június 21.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés