bezár
 

színház

2010. 12. 30.
Maszat-remake
Túl a Maszat-hegyen a Pestiben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Maszat-remake Történjen bármi, a hagyományos tündérmese-sémát nem lehet megunni: lényünk gyermeki darabja a legfiatalabb királyfit várja, aki minden megpróbáltatáson túl elnyeri a királykisasszony kezét s vele együtt a fele királyságot. A mindig tipikus gonosz pedig ezzel párhuzamosan megkapja méltó büntetését, mi pedig bátran hisszük, hogy a világban bizony minden rendben van, és elégedetten távozunk. A Maszat-hegyen túli birodalom békéje így áll helyre, a tintatestű Paca cár az itatóspapír áldozata lesz, és a 3. A-s Muhi Andrisnak hála Maszat Janka is megmenekül.
Szkéné színház
Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregénye az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb gyerekirodalmi próbálkozása, hiszen az olykor sajnos lekicsinylő értelemben használt „gyerek” jelzőn neki bőven sikerül túlnőnie, és egy allúziókkal, intertextusokkal alaposan megrakott szöveget létrehoznia, amelyben nemcsak a szövegközöttiség, de a műnemi és műfaji határok játékba vonása is rendkívül fontos. A több sikersorozatot (Budapesti Bábszínház, Ódry Színpad, Merlin Színház) megért darab ezúttal kibővített, több helyen átírt (Teslár Ákos és Varró Dániel) és több helyen meghúzott változatban kerül a közönség elé. Talán a felújított szöveg egyik legnagyobb érdeme, hogy a felnőtt néző számára úgy tud végtelenül szórakoztató lenni, hogy ez mit sem von le a gyermeki élvezetből.
Túl a Maszat-hegyen, Kovács Patrícia, forrás: www.port.hu
Az új szöveget és történetelemeket pedig új zene kíséri (Presser Gábor), amely változatosságán túl nagyon jól illeszkedik a mai trendekhez, több helyütt kifejezetten poposra sikerül. A Józan László által alakított ismeretlen náthás angol költő ezúttal Muhi Andris kísérője és állandó segítője lesz, angolos játéka egyszerre bájos és abszurd, egyik alapvető kérdése, hogy a záport és zivatart miért említik az időjárás előrejelzésekben egy kalap alatt, hiszen két különböző fogalomról van szó. Hegyi Barbara Babaarcú Démonja ezúttal szexuális vonzerejével, a férfiszíveken nevetve taposás királynőjeként emelkedik ki, s Szeplőtlen Szilviájának katonás, kristálytiszta ragyogása is vakító.

Gyuriska János Büdös Pizsamázója igazi torzonborz ősember, ő a tégla, Szilvia beépített spionja, aki királynőjének hű és szívdöglesztő James Bondja, nem csoda hát, hogy iránta még Szösz néne is szerelembe esik. Halász Judit ebben a szerepben egyszerre változatlanságra törekvően nagymamás és szabadságra vágyó, szöszjelmeze pedig megmentő erővel bír, a szöszmellények ugyanis felitatják a tintát. Makula bácsi (Borbiczki Ferenc) népissége itt kikezdhetetlenül makulátlan, sírva vigadása a végletekig tágítja a stílusparódia határait, mindig a jó időben való hejehujázása, csizmás lábainak összecsapása soha nem tűnik soknak vagy erőltetettnek. Ahogyan a határt őrző Turgenyev (Csőre Gábor) játéka sem, aki tökéletesen alakítja Badarország végtelenül ostoba, ám ebben mindig következetes katonáját.

A mellékszerepek és mellékszálak felerősítésével azonban veszít jelentőségéből a történet kiindulópontja és célja: a Paca cár legyőzése, a Maszat-hegyen túli birodalom megmentése és Janka kiszabadítása. Az utóbbi karaktert alakító Kovács Patrícia jelmezei, egyszerre kislányos, bájos, ugyanakkor kissé fiús fizimiskája kifejezetten jót tesznek a szerepnek, több helyütt feltűnő nyafkasága az egyetlen zavaró tényező. A szívét rabul ejtő Molnár Áron Muhi Andrisa ízig-vérig igazi, szókimondó kisiskolás fiú, foci iránti rajongása a csatában teljesedik ki, hiszen a meccs dönt ezúttal „életről-halálról”.
Túl a Maszat-hegyen, Józan László, Hegyi Barbara, Molnár Ákos, forrás: www.port.hu
Balog Zsófi jelmezei bravúrosak, az angol költő eleganciája, Janka színes-virágos-harisnyás játékossága, a Babaarcú Démon rózsaszín, patacipős, varázskellékes megjelenése, Szeplőtlen Szilvia és a takarító hadsereg Köjál-tisztaságú műbőr, lakkozott hófehérsége, Makula bácsi mellényes, afféle szomorú vasárnapos, fekete-fehér bájos bumfordisága, Szösz néne valóban csupaszösz, rózsaszínes-lilás, csurkás bája, a Paca cár éjkék palástja egytől egyig szemet gyönyörködtetők.

Néder Panni diplomarendezése, ha stratégiai szempontokat tartunk szem előtt, telitalálat: egyetlen munkájával sikerült felnőtt- és gyerekszíveket egyszerre rabul ejtenie.
 
 
Presser Gábor – Varró Dániel – Teslár Ákos: Túl a Maszat-hegyen
 
Muhi Andris: Molnár Áron
Maszat Janka: Kovács Patrícia
Náthás angol költő: Józan László
Makula bácsi: Borbiczki Ferenc
Babaarcú Démon, Szeplőtlen Szilvia: Hegyi Barbara/Pápai Erika
Szösz néne: Halász Judit/Kútvölgyi Erzsébet
Büdös Pizsamázó: Gyuriska János
Pali kalóz; Turgenyev, a burgonya: Csőre Gábor
Bűs, piros vödör; Paca cár: Juhász István
Pacafogdmeg, Hoppmester: Tarr Judit
Partvis Attila: Tasnádi Bence e.h.
Morzsányi Géza, Pacaporkoláb: Rétfalvi Tamás e.h.
 
Táncosok: Jakus Szilvia, Schmidt Eszter, Tőkés Nikoletta, Bernáth Dénes, Kovács Tamás, Lőrincz Sándor, Latabár Kálmán, Noé Viktor
 
Zenészek: Árkosi Péter, Furák Péter, Nagy Szabolcs
Díszlet: Árvai György
Jelmez: Balog Zsófi
Dramaturg: Garai Judit, Marsalkó Eszter e.h.
Karmester: Szabó Mónika
Koreográfus: Fejes Kitty
A rendező munkatársa: D. Mucsi Zoltán, Rujsz Edit
Zene: Presser Gábor
 
Rendező: Néder Panni e.h.

Művészeti vezető: Eszenyi Enikő

Bemutató: 2010. december 11.
Pesti Színház

A képek forrása: www.port.hu, www.vigszinhaz.hu
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Antal Nikolett --


További írások a rovatból

színház

A beszéd nagyon komoly automatizmusunk A beszéd nagyon komoly automatizmusunk
Interjú Kelemen Márta logopédussal, beszédtechnika tanárral
Interjú Néder Panni színházrendezővel a személyességről, intimitásról, Berlinről, autobiografikus színházról
színház

Minek nevezzelek? Minek nevezzelek?
A Színház- és Filmművészeti Egyetem szinhazinevelés.SZFE című szakmai konferenciájáról
Esterházy az Ódry Színpadon

Más művészeti ágakról

irodalom

Civilizáció és zsigeri reakciók Civilizáció és zsigeri reakciók
Interjú Terézia Morával véletlenekről, önismeretről és arról, hogyan lesz mindebből irodalmi siker
art&design

Ne legyen diszkrét Ne legyen diszkrét
Bob Dylan: „Életem az utca, ahol járok" / Reök-palota, Szeged
irodalom

Üzenet, de kinek? Üzenet, de kinek?
Szabó Magda: Üzenet odaátra
A Phaeton tündöklése és bukása


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés