bezár
 

film

2011. 05. 07.
Ez nem kontroll, hanem együttműködés – avagy hogyan tovább a magyarországi filmgyártással?
Beszélgetés Andy Vajnával a Filmszemle harmadik napján
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ez nem kontroll, hanem együttműködés – avagy hogyan tovább a magyarországi filmgyártással? A játékfilmesek elégtelennek tartják a tervezett filmek számát, a dokumentumfilmesek a fennmaradásuk miatt aggódnak, az animáció is úgy érzi, nincs jövője a változó szakmai légkörben.
A nemrégiben megalakult Magyar Nemzeti Filmalap – a napokban tartott sajtótájékoztatója után – ma délelőtt 10 órakor a teljes filmszakmát nyilvános beszélgetésre invitálta.  Az első interjúk, nyilatkozatok és a további működésről szóló tervek átfogó ismertetése után ezt az alkalmat a nyílt párbeszéd megvalósításának, a felmerülő kérdések megválaszolásának szentelték, a Filmalap részéről Andy Vajna kormánybiztos és Havas Ágnes részvételével. Az Uránia kávézója megtelt a filmszakma minden ágának képviselőjével, ezért a szervezetlenséget elkerülendő a Filmszemle főszervezője már a kezdetekkor magára vette a moderáció feladatát, amelynek eredményeképpen a kérdezz-felelek hatékonyan, gyorsan és kielégítően működött. Az idő ugyan szűkre volt szabva, a tervezett körülbelül másfél óra nem bizonyult elégnek.

A legtöbben elsősorban a forgatókönyvek elbírálásával kapcsolatos részletekre voltak kíváncsiak, amely folyamat ezentúl a tervek szerint a támogatások megpályázásának első és legfontosabb része, feltétele lesz. Vajna kifejtette, hogy a beérkező forgatókönyvek egy olvasórendszeren mennek át, ahol különböző szempontok alapján (történet, karakterek, dialógusok, kulturális vonatkozások, megvalósíthatóság stb.) egy pontozásos rendszer keretében kapnak értékelést. Ezt egészíti ki egy öt fős grémium, amely az olvasórendszertől függetlenül kifejti saját véleményét az adott filmtervről. Arról, hogy ez a bizottság milyen várható összetétellel működik majd a jelenlegi állás szerint nincsen elképzelés. Azt azonban a Filmalap nevében leszögezték, hogy a cél a fejlesztés, a filmek sikeres eljuttatása a különböző közönségrétegekhez, nem csupán itthon, hanem nemzetközi szinten is. A konzultációfolyamat végén – mely konkrét kritikákat és javaslattételeket is magában foglal a Filmalap részéről – közös megegyezéssel születő végső forgatókönyv elfogadása után megindulhat a projekt, amely folyamatot állandó, szoros határidőkkel kialakított feszes tempóban folyó felülvizsgálat kísér; Vajna szavaival afféle supervise-koncepcióban gondolkoznak. Mindezzel a cél az egyes projektek fejlesztése, a művészi érték és nem utolsósorban az eladhatóság mértékének növelése lenne, szándék szerint ebben segít majd az alkotófolyamat során minden projektnél egy development executive, akit szintén a Filmalap ad a munkához. A forgatókönyvek elbírálását tekintve – melyek a tervek szerint egész évben folyamatosan benyújthatók a Filmalaphoz – a „first come, first serve” elve érvényesül, de ezzel kapcsolatban pontosan kidolgozott részleteket – úgy is mint leadási határidők vagy a professzionális forgatókönyvírás finanszírozása (stb.) – nem tudtunk meg.
 
Noha Szomjas György rendező megjegyezte, hogy az eddig afféle „önkormányzatiságként” működő filmfinanszírozási rendszer egész Európában vágyott mintapélda volt, amely a szakma legnagyobb megelégedésére szolgált, a korábbi rendszert nem kívánták kommentálni. Pataki Ági producer hozzászólásában kifejtette, hogy a szakmát igen érzékenyen érinti a normatív támogatás eltörlése, ez a filmművészet egészére nézve beszűkítheti a lehetőségeket, Vajna azonban azt hangsúlyozta, hogy nem alkotókat, hanem egyes filmterveket kell támogatni, szükségképpen a jó filmeket, amely mennyiségét tekintve kevesebb lesz innentől kezdve, de széleskörű támogatottságot remélhet a gyártástól a forgalmazásig és a marketingköltségekig bezárólag. Felmerült az a kérdés is, hogy a világ minden filmgyártásában megfigyelhető egy piramis-modell, azaz hogy évente sok filmnek kell elkészülnie ahhoz, hogy ezek közül néhány igazán kiemelkedő alkotást kitermeljenek. Ez a rendszer, mely évi nyolc-tíz nagyjátékfilm gyártását tervezi, erre nyilvánvalóan nem ad lehetőséget – erre a felvetésre azonban nem érkezett értékelhető reakció.
 
Pozsgai Zsolt megemlítette, hogy új, a Szemlén versenyben lévő filmje, A föld szeretője elkészüléséhez semmiféle állami támogatást nem vett igénybe – ehhez Andy Vajna külön gratulált –, az arra vonatkozó indítvány elől, hogy a filmeket támogató magáncégek kiemelt adókedvezményben részesülhessenek, azonban lényegében elzárkózott.
 
Több dokumentumfilmes is felszólalt, akik egyöntetűen afeletti aggodalmuknak adtak hangot, hogy az igényes egészestés dokumentumfilm-gyártás az új rendszerben el lesz lehetetlenítve, minthogy őket a televíziós szférába helyezték át, s ez azzal a veszéllyel jár, hogy afféle „tévés alkalmazottak” lesznek belőlük, szerzői szabadságuk teljes elvesztésével. Ehhez csatlakoztak az animációsfilm és a kisjátékfilm képviselői is, akik méltánytalanul alacsonynak tartják a várható támogatást. Ők abban bízhatnak, hogy velük is elindul egy külön párbeszéd, hiszen az a rendszer, amelybe ők tartoznak, még igencsak kidolgozás alatt áll.
 
Kovács Gábor producer mondta ki röviden összefoglalva az összes jelenlevő aggodalmát ebben a helyzetben: az ismertetett rendszer jól működő lehet, ugyanakkor fenntartja az alkotások fölötti totális kontroll lehetőségét. Természetes a Filmalap válasza az volt, hogy e szisztémában az együttműködést kell látni a felügyelet helyett. Érdekes volt még az a kérdés is, mely arra irányult, hogy a Filmalap képviseletében Andy Vajna a Szemlén nyilván sok filmet megtekintett, ezek közül melyeket tartja értékesnek, irányadónak, követhetőnek. A kérdés abból a szempontból jogos, hogy valóban pillanatnyilag a magyar filmszakmában ezek az alkotók vannak jelen, akik itt felvonulnak, ez az anyag, akikkel dolgozni lehet. A kormánybiztos azonban mereven elzárkózott a válaszadás elől. Ami nem feltétlenül reményteli a jövőre nézve, tekintve, hogy – s ezt az egész szakma világosan érzi – az állam képviselői az új rendszerben esztétikai kérdésekbe is bele fognak szólni a filmszakmában.
nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Michelangelo Antonioni: Nagyítás
Filmvetítés a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban
Interjú Kis Hajnival a hatás kérdéseiről és a pszichológiai érzékenységről, valamint új filmprojektjének terveiről és a filmezésen kívüli ötleteiről
Gömör Tamás: Erdőlakók

Más művészeti ágakról

Neked már megvan a heti Praedád?
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje könyvbemutató
irodalom

A mellékszálakra koncentráltam A mellékszálakra koncentráltam
Interjú Nagy Márta Júliával
gyerek

Történetmesélés verssel és rakétával Történetmesélés verssel és rakétával
A Bolygó Bogozó negyedik beszélgetéséről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés