bezár
 

irodalom

2014. 02. 13.
Az emberi feladása a természetiért
Centauri: Jégvágó című kötetbemutatója az IF Caféban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az emberi feladása a természetiért Az írói álnéven alkotó Centauri hosszú hallgatás után egy regénnyel jelentkezik: a Jégvágóban egy meglehetősen szokatlan emberszemlélet rajzolódik ki, ami az előző két novelláskötet gondolataiból nőtt ki. Az író továbbra is őrzi inkognitóját, így az új kötetről a szerző helyett Király Levente, a Magvető Kiadó szerkesztője és Reményi József Tamás irodalomtörténész beszélgettek.

Centauri személye körül továbbra is jelen vannak a találgatások, mindenkit érdekel, hogy kit takar a rejtélyes név. Azonban a leleplezés 2006 óta várat magára. Király Levente elmondja, ő sem ismeri személyesen, és nem tudja a valódi nevét, viszont a Kék angyal novellái azonnal megragadták figyelmét szokatlanságukkal, extravagáns voltukkal. Így tudta, hogy a szerzőre később is oda kell majd figyelni. Eltelt ugyan jónéhány év, mire Centauri a Magvetőnél újabb kézirattal jelentkezett, azonban Király elmondta, hogy ezt a regényt a szerző kvázi nyomdakészre írta, és megérte rá várni. Reményi József Tamás is egyetért azzal, hogy ebben a regényben egy érett szerzővel találkozunk, akit jellegzetes nyelvezetéről és sajátos témaválasztásáról azonnal fel lehet ismerni. A Jégvágóban is a civilizált, kulturált emberi és az ősi, természeti kerül konfliktusba, hogy végül a természet kerüljön ki győztesen. Érdekes megfigyelni, hogy a regény főhőse a történet folyamán halálokat hagy maga mögött - balesetek, merényletek formájában -, folyamatosan sodródik a természeti világ felé, a regény végén pedig megtörténik az átlényegülés: a vad szépségű és különös képességekkel megáldott indiánlány, Téa segítségével átlép a természeti világba.

A regényben az írás mint létforma is fontos szerephez jut, aminek szintén vannak előzményei a korábbi novellákban (például ott van a regényével küzdő Flaubert, akinek pacemakere a töltőtolla). Az írás az emlékezet ébren tartásáért felelős, csak az marad meg, amit papírra vetettek. A kötet egyik problémaköre tehát az emlékezés vagy még inkább az emléktelenítés és az, hogy az előző generáció terheit cipeljük magunkon és nem tudunk az ő mantráiktól sem szabadulni. Ebből a gondolatból nő ki a cím is: a Jégvágó szorosan kapcsolódik a lobotómiához, az emléktelenítéshez és ahhoz, hogy a közösség képtelen felelősséget vállalni az emlékeiért. Reményi megjegyzi, hogy az irodalom és az írás szerepe itt nem más, mint hogy önmagát megtagadva a természeti fontosságát megírja.

A beszélgetésen szóba kerül a regény nyelvezete is: Király elmondja, hogy “egy szlengben fecsegő amerikai fiatalembert ismerünk meg", majd Reményi hozzáteszi, hogy ez a nyelvezet nagyon hasonlít a beat irodalom szóhasználahoz, hiszen itt is az asszociációkat halmozó, gáttalan szerkezetű, a zártabb formát nem tűrő szózuhatag tárul elénk. A “keresetlenül kendőzetlen" nyelvet és a sok trágárságot a főhős önmaga és a világ elleni lázadása szüli, ez a fajta életérzés pedig szintén köthető a beat hagyományhoz. A kötet sokat merít a Zabhegyezőből is, Reményi kiemeli, hogy a történetben van egy húsz sornyi rész is, ami Salinger regényéből vett vendégszöveg.

A kritikák “hamisítatlan, modern amerikai nagyregényként" beszélnek a Jégvágóról, hiszen a főhős, Dan Coolbirth története Amerikában játszódik: Kaliforniából észak felé, Montanába menekül, miközben folyamatos próbatételeken kell átjutnia, hogy elérhessen a végső célig, a természetiig. Reményi szerint azonban nem kell feltétlenül amerikai regényként olvasni ezt a művet, hiszen mindegy, hogy a történet heyszíne “Hévíz vagy San Francisco", szerinte egy abszolút kozmopolita regényről van szó, ami a Facebook idejében játszódik, annak minden nyelvi és gondolkodásbeli sajátossága felismerhető a történetben.

A beszélgetésen még szóba kerül, hogy Centauri milyen jól tudja párosítani az izgalmas karaktereket - például a nagyiét - a megdöbbentő, extravagáns eseménysorokkal, majd Reményi és Király is olvas részleteket a kötetből, a bemutató pedig zenével zárul, miközben lehetőségünk van Centauri fotóit is megtekinteni az IF Café falán.

Centauri: Jégvágó, könyvbemutató, IF Café, 2014. 02. 11.
Fotó: Bach Máté
nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kocsis Katica --


További írások a rovatból

irodalom

Egy óra Zemlényi Attilával Egy óra Zemlényi Attilával
A Csonthéj című verseskötet bemutatója
irodalom

Mosoly, sellők és sorok Mosoly, sellők és sorok
Margó 2019 – Umami, Darvasi László, André Aciman
irodalom

Záróakkord Záróakkord
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 7. nap

Más művészeti ágakról

art&design

Szörnyek, emberi ruhában Szörnyek, emberi ruhában
A Bestiárium című kiállításról a Rugógyár Galériában
színház

Boncasztal és polgári szalon: az önzés terei Boncasztal és polgári szalon: az önzés terei
Hegymegi Máté Molière-rendezése a Radnóti Színházban
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A legtöbbet a régiektől tanultam A legtöbbet a régiektől tanultam
Interjú Horváth Viktor íróval inspirációról és motivációról, a történelmi regényről, kritikáról és tanításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés