A szerzőnek eddig két regénye és egy novelláskötete jelent meg. A 2014-ben írt Nem tudják, mit cselekszenek elnyerte Finnország legrangosabb irodalmi díját is. Valtonen a regényt hat éven át írta. "Társadalmi regényt akartam írni, mert a világ egy döbbenetesen bonyolult hely és rájöttem arra, hogy minél jobban megismerkedem egy részével annál bonyolultabbnak tűnik" - fogalmazott a szerző a szombati budapesti könyvbemutatón.

Jussi Valtonen elmondta: a regény megírásakor leginkább az érdekelte, milyen különböző valóságokat élnek meg az emberek azáltal, hogy milyen tudásra építik azokat. "Azt tapasztalom, hogy sokszor abban sem tudunk megegyezni, melyek azok a tények, amelyek az alapját képezhetik egy beszélgetésnek" - fűzte hozzá.

A regény történetének szálai Finnországtól az Egyesült Államokig húzódva keverednek össze egy családtörténeten keresztül, amelyben a szerző olyan kérdéseket feszeget, hogy van-e joga embernek a modern tudomány révén uralni a természetet úgy, ha a saját magánéletében sem képes rendet teremteni vagy hogy lehet-e bármilyen kapaszkodót találni egy olyan világban, ahol a privát szféra megszűnik létezni és minden eladó. A regényben feltűnik egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet a fiatalok előszeretettel használnak és amely hatással van a döntéseikre.

A szerző elmondása szerint ezzel a szállal arra a jelenségre akarta felhívni a figyelmet, hogy amíg korábban két ember a New York Timest olvasta, ugyan az az információ jutott el hozzájuk. Ma azonban a különböző online csatornák adott tartalmakra irányítják a figyelmet, így két olvasóhoz nem feltétlenül ugyan az az információ jut el ugyanabból a kiadványból.

"Izgalmas konfliktusokkal teli, fordulatos, remek technikával megírt mű" - fogalmazott Csányi Vilmos etológus a könyvet méltatva. Megjegyezte: a történet az ő számára nem a jövőről, hanem a mai világról szól, amelyben kicsit kaotikus viszonyok között élünk.

Az etológus úgy vélte, hogy a múlt világait mindig a kultúrák szabályai határozták meg, aki az egyik kultúrában élt, annak megvoltak a biztos kapaszkodói, tudta, hogy különböző élethelyzetekben mit kell tegyen, mit kell mondjon, mit kell érezzen. A mai világban azonban ez a dolog megszűnt: van 8 milliárd ember és van 5 milliárd mobiltelefon, és mindenki, aki gondol valamit és szükségét érzi, az megosztja a Facebookon, a Twitteren vagy más csatornákon. Ez egy rendkívül komplex és átláthatatlan helyzetet hozott létre.

"Ebből a könyvből az ember megérti, hogy ez hogyan történik, hogy egyszerűen kiszámíthatatlan az élet és olyan fordulatokat hoz magával, amelyek a szereplők karakteréből vagy szociális helyzetéből nem feltétlenül következnének" - fogalmazott Csányi Vilmos. Úgy vélte, nagyon nehéz a jövőről bármit mondani, mert "nem beszéljük a jövő nyelvét", csak azzal játszunk - ahogy a szerző is tette -, hogy egy tendenciát mutatunk meg.

A regényben az állatvédelem kérdése is előkerül. A szerző azt mondta, leginkább az érdekelte, hogy a társadalom hogyan viszonyul az állatvédelem problémájához, az ehhez kapcsolódó társadalmi kommunikáció dinamikája érdekelte. "Az a fontos, hogy ki az aki meghatározza, hogy hogyan gondolkodunk ezekről a dolgokról, mi alapján fogadunk el valamit igaznak. Az állatokkal kapcsolatos kutatásról szóló szál minden olyan kérdést jelképez a könyvemben, amiről társadalmi szinten kell beszélnünk, akármilyen politikai vagy társadalmi problémákról van szó" - fűzte hozzá.

A Cser Kiadó gondozásában megjelent kötetet Patat Bence fordította. A kiadó a 2017-ben függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő Finnország előtt a könyv kiadásával.

A regény bemutatóján magyar és angol nyelven is felolvasták azt a közleményt, amelyben a szervezők tiltakozásukat fejezték ki a felsőoktatási törvény módosításával szemben.