bezár
 

art&design

2009. 02. 16.
Alfons Mucha retrospektív kiállítása a bécsi Belvedere-ben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A cseh szecesszió kiemelkedő mestere, Alfons Mucha műveiből nyílt retrospektív kiállítás a bécsi Belvedere Múzeumban.
"Örömünkre szolgál, hogy a nagy Klimt-kiállítás után most az art nouveau egy másik mestere, Alfons Mucha életét és életművét bemutató teljes retrospektív tárlatot fogadhatunk" - mondta Agnes Husslein, a múzeum igazgatója a múlt heti megnyitón.

A 250 képből, rajzból, vázlatból, plakátból, könyvből, ékszerből, sőt bútorból megismerhetjük ezt a mindenekelőtt "szláv" mestert - mondta Jean-Louis Gaillemin francia restaurátor. Emlékeztetett: "Mucha azt szerette volna megmutatni, hogy a szláv civilizáció a művészethez kötődik erősen, nem pedig a háborúhoz".

Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885-1888 között Münchenben és a párizsi Julian akadémián folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le.

A fiatal cseh festő, aki műtermében fogadja a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint, 1895-ben szerződést ír alá Sarah Bernand színésznővel, akinek Victorien Sardou Gismonda című drámájához készít plakátot.
Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak és más cégek veszik igénybe tehetségét termékeik népszerűsítéséhez. Párizsi kiadókkal is szerződést köt könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét. Muchát a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki.

A retrospektív kiállítás része a "Szláv eposz" című, 20 festményből álló sorozat két darabja is. A festő húsz évet szentelt a 20 négyzetméteres képeken szereplő allegóriák megalkotásának, amelyeket 1928-ban a cseh népnek ajándékozott.

1939-ben Prágában Mucha az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

További írások a rovatból

art&design

Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem
Interjú Ősz Gábor képzőművésszel a holland kortárs képzőművészeti életről, a műgyűjtőkről és a holland-magyar intézményi különbségekről
art&design

Művészek a járvány idején#1 Művészek a járvány idején#1
Interjú Szegedi Katalinnal a kialakult helyzetről, otthonmaradásról és tervezett munkákról

Más művészeti ágakról

irodalom

Agyadra megy az irodalom Agyadra megy az irodalom
Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon. Szerkesztette Cserna-Szabó András és Fehér Renátó. Cser Kiadó, 2020.
Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége
A Trojka Színházi Társulás Dekameron2020 című színházi kísérletéről
irodalom

Élményszerző organizmusok Élményszerző organizmusok
Interjú Tóth Kingával a nyelv lehetőségeiről, a határátlépések időszakáról és performativitásról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés