bezár
 

art&design

2010. 01. 18.
Buchenwald elfeledett asszonyai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Megnyílt a Buchenwald elfeledett asszonyai című kiállítás hétfőn Budapesten a Dohány utcai Magyar Zsidó Múzeumban; a két hónapig tartó tárlaton a 11 ezer Magyarországról a németországi buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolt nő sorsát mutatják be személyes életpályákon keresztül.

prae.hu

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója a megnyitó ünnepségen mondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Goethe egykori lakhelyéhez, Weimarhoz közeli Buchenwald "humanizmus helyett a legaljasabb embertelenség, emberi jóság helyett a legsötétebb aljasság helyszíne lett".

Mint kiemelte, a Buchenwaldba hurcolt nőknek a legembertelenebb körülmények között volt bátorságuk nemcsak küzdeni, de hinni is abban, hogy egy értelmes élet vár még rájuk.

A tárlat eléri, hogy a történelemből ismert számadatok arcokká válnak, személyes ismerősökké. A kiállítás célja is az, hogy aki ide ellátogat, az tudatosítsa magában: nem számokról beszélünk, hanem családtagoktól, barátokról, iskolatársakról, kollégákról, szomszédokról - fogalmazott Zoltai Gusztáv.

A kiállítás anyagát a Buchenwald Emlékhely Alapítvány munkatársai állították össze, és az látható volt már több német városban, valamint a debreceni Déri Múzeumban, illetve az evangélikus egyház jóvoltából Csillaghegyen. A tárlathoz múzeumpedagógiai program is kapcsolódik, amelynek keretében középiskolásoknak szerveznek vezetést, illetve beszélgetést túlélőkkel.

A kiállítás első és második termében számos túlélő visszaemlékezéseit lehet videofelvételekről megtekinteni. Van, aki a ruhaellátásuk problémáiról beszélt, van, aki az embertelen körülmények miatti betegségek terjedéséről, más pedig a koncentrációs táborban szervezett koncertről vagy a zsidó ünnepek megtartásáról szólt. Az egyes tárlókban elhelyezett fényképek segítségével nyomon lehet követni, a későbbi túlélők mikor, milyen körülmények között kerültek a lágerbe, illetve miként alakult későbbi sorsuk.

Személyes tárgyakat is lehet látni a haláltáborból, például egy pokrócot, amit az egyik fogoly, Deutsch Rózsa kapott fogolytársától, vagy egy munkacipőt, amit az itteni nők használtak; ugyancsak megtekinthető egy második világháborús gépfegyver. Az egyik tabló arra hívja fel a figyelmet, hogy a haláltáborban újságot is szerkesztettek rabtársaiknak.
A kiállítás utolsó termében olvasható a buchenwaldi tábor kronológiája, amiből megtudható egyebek mellett, hogy 1937-ben alapították, és itt zajlott le az első nyilvános akasztás a koncentrációs táborok közül 1938-ban. A bezárt nőket egyebek mellett fegyvergyártásra kényszerítették, 1944-ben pedig már ezrével éltek a szabad ég alatt, vagy sátrakban, embertelen körülmények között a rabok. Ugyanebben a teremben fotósorozat látható az amerikai katonák felszabadító akcióiról és a tábor túlélőiről.

Megnyílt egy másik, állandó kiállítás is, amely a Dohány utcai zsinagóga árkádjai alatt található. Ez fényképekkel illusztrálja a vallási épület történetét, és a www.milev.hu honlapon keresztül a fotók le is tölthetők. Az első felvételt Klösz György fényképész készítette 1894 körül, a képaláíráson olvasható: a zsinagóga melletti házban született 1860-ban Theodor Herzl, a politikai cionizmus megalapítója.

Szerepel itt fotó az első világháború előtti időkből, láthatnak az érdeklődők látványtervet 1929-ből az itt felállított Hősök zsinagógájáról és ennek építéséről. Ugyancsak található a tárlaton fotó 1945. január 18-ból, amikor a szovjet Vörös Hadsereg felszabadította a gettót, és a nyilas rémtetteket kivizsgáló tényfeltáró bizottság munkájáról, illetve a 24 jeltelen sírról, ahová 1945-ben 2281 áldozatot temették.

A kiállítást bemutató honlapon név szerint lehet rákeresni a zsinagóga sírkertjében található csaknem 400 emléktáblára, illetve mellékeltek egy térképet is, amelyen parcellaszámok alapján utána lehet nézni, melyik sírhelyen kiket temettek el.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Baráth Áron & Pál Katja alkotásai a VILTIN Galériában
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde

Más művészeti ágakról

Tudósítás az ELTE Tolnai-emléknapjáról - első rész
színház

Cyrano de Bergerac a Budaörsi Latinovits Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés