bezár
 

art&design

2010. 10. 01.
A margitszigeti zenélő kút 75 éves
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
75 éve, 1935. október 2-án kezdték építeni a Margitszigeten a zenélő kutat, amelyet a következő év nyarán adtak át a nagyközönségnek. Az építmény a marosvásárhelyi úgynevezett Bodor-kút pontos másolata, amely nevét építője, Bodor Péter székely ezermester után kapta.
Bodor a marosszéki Erdőszentgyörgyön született 1778-ban egy református lelkész elmebajos leánya és egy süketnéma szolgalegény viszonyából. Asztalos inas lett, fafaragásainak hamarosan az egész falu a csodájára járt. A marosvásárhelyi református kollégiumban tanult, majd a bécsi politechnikumot is látogatta, ahol a géptanban képezte magát.

1815-ben került vissza Erdélybe, itt mezőgazdasági gépeket, öntözőberendezéseket, vízi- és szélmalmokat, pompás hangú orgonákat készített, Marosvásárhelyen olyan hidat a Maroson, amelyhez csak faszeget használt, házának udvarán saját kezével gyártott szerkezetekkel benépesített vidámparkot nyitott. Virtusból bankóhamisító gépet is szerkesztett, emiatt két évre vizsgálati fogságba került, s a halálos ítéletet ugyan elkerülte, de később hosszú börtönbüntetést kapott.

1822-ben építette fel a székely főváros főterén muzsikáló kútját. A régi kőkút medencéjére kör alaprajzú magasított fafelépítményt készített, ahová két íves lépcső vezetett fel, az emelvényre karcsú faoszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolával fedett pavilon került. A kupolában helyezte el az órát és a zenélőszerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett, a víz az alsó falazat négy oldalán folyt ki. Az idő múlására a kupola tetejére helyezett Neptun szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt, a zenélőszerkezet pedig hatóránként eljátszott egy-egy dalt.

1836 decemberében egy hóvihar ledöntötte a szobrot, s tönkrement a zenegép is. A börtönből megtörten szabadult Bodor az újjáépítést már nem vállalta, kerülte az embereket, önbizalma odalett. Kibéden még épített orgonát, majd a szabadságharc idején gyutacsgyárat üzemeltetett, sőt egy új gyutacsot is feltalált - 1849 augusztusában Kolozsvárott éppen ezt akarta bemutatni, amikor meghalt. Kútja maradványait 1911-ben lebontották, helyén ma ortodox templom áll.

A budapesti városvezetésnek az 1930-as években gróf Teleki Domonkos sugalmazta a marosvásárhelyi kút másolatának felállítását, s javaslatát anyagiakkal is megtámogatta. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Páll Andor gépészmérnök és Jankó Gyula építész tervei alapján építtette fel 1935-1936-ban a Bodor-kút pontos mását a megmaradt dokumentumok felhasználásával, a kupolán álló Neptun szobrot Ohmann Béla készítette. Az eredeti dallamot nem sikerült restaurálni, s az óránként megszólaló orgonát víz helyett villany működtette.

A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, s csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon tervei alapján, "hangját" viszont csak az 1997-es, T. Papp Melinda tervei szerint végzett újabb rekonstrukció során nyerte vissza. A középkori magyar dallamokat lanttal és dudával felidéző zenét Csányi Attila állította össze úgy, hogy minden órában más-más variáció hangozzék fel. Az utolsó felújítást 2007-ben végeztette el a fővárosi önkormányzat.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE.HU --

A Magyar Távirati Iroda (MTI) nagy múltú magyar állami hírügynökség, melynek története az 1880-as engedélyeztetésig nyúlik vissza.


További írások a rovatból

art&design

Lecsendesült figyelem Lecsendesült figyelem
Interjú Nemes Csabával külföldi sikerekről, a magyar művészetre irányuló nemzetközi érdeklődésről, illetve az azt befolyásoló tényezőkről
art&design

Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont Sziszifuszi munka, avagy a vonal a biztos pont
Pólya Zsombor Vonalkázás című munkájáról
art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
art&design

Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk Dolgozni kell, művelni, amiben alkotunk
Interjú Ladik Katalinnal irodalomról, színházról, női jelenlétről, földrajzi és történelmi helyzetekről

Más művészeti ágakról

Gautier Capuçon és Yuja Wang a Zeneakadémián
irodalom

Egy szamosújvári polgár karikatúrája Egy szamosújvári polgár karikatúrája
Törös Tivadar Áfgánistán Vártán levelei című tárcagyűjteménye elé (Romanika Kiadó, Budapest, 2019.)
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

Lebegő identitás Lebegő identitás
Háttérbeszélgetés Pilinger Erzsébettel, a budapesti Knoll Galéria vezetőjével, a galéria és az alkotók viszonyáról, művészek és közönség közti közvetítésről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés