art&design
2008. 06. 12.
Németország a Balatonnál - a német egyesítés magyarországi története
MTI
Kortörténeti kutatást és anyaggyűjtést indított a berlini Collegium Hungaricum a német egyesítés magyarországi szerepéről a berlini fal leomlásának 20. évfordulójára, s 2009 novemberében kiállítást rendez az anyagból.
Németországban már elindították a gyűjtést - mondta el az MTI-nek Can Togay János, az intézet igazgatója. Magyarországon is olyan személyes jellegű dokumentumokat, elsősorban fénykép- és filmanyagot keres az igazgató, amely a Balaton melletti német-német találkozásokat örökíti meg a 60-as, a 70-es és a 80-as években.
Várják a Balaton melletti magyar barátok, ismerősök, vendéglősök, szobakiadók visszaemlékezéseit, történeteit, sőt a nemzetbiztonsági szolgálatok akkori tagjainak jelentkezését, azokét, akik magyar oldalról figyelték a német turistákat, s esetleg dokumentumaik is vannak erről.
Can Togay János elmondta, hogy nem hirtelen és nem maguktól következtek be az 1989-es határnyitás és falomlás eseményei.
Szerinte a történelmi logika azt mutatja, hogy a második világháború után a németek kevés helyre utazhattak el, a magyarok pedig 1956-ban kiharcoltak egy olyan pozíciót, amely lehetővé tette, hogy a nyugattal is valamiféle partneri viszonyt alakítsanak ki.
Így 1961, a Berlini fal felhúzása után a Balaton lett a kettéosztott Németország polgárainak lehetséges találkozóhelye. Ezáltal a német egység privát kapcsolatokon keresztül fönntartható volt. A 60-as, 70-es években szerelmek szövődtek, szétszakított családok találkoztak a "magyar tengernél".
Az intézetigazgató azt tervezi, hogy a gyűjtő- és kutatómunka eredményeként 2009 novemberében Deutschland am Plattensee - Németország a Balatonnál címmel nagy kiállítást rendeznek a Collegium Hungaricumban.
Budapesten, a Balassi Intézetben Koncz Kinga a (+36-1) 666-79-12-es telefonszámon várja a jelentkezőket, és tájékozódni lehet a www.hungaricum.de című honlapon.
Várják a Balaton melletti magyar barátok, ismerősök, vendéglősök, szobakiadók visszaemlékezéseit, történeteit, sőt a nemzetbiztonsági szolgálatok akkori tagjainak jelentkezését, azokét, akik magyar oldalról figyelték a német turistákat, s esetleg dokumentumaik is vannak erről.
Can Togay János elmondta, hogy nem hirtelen és nem maguktól következtek be az 1989-es határnyitás és falomlás eseményei.
Szerinte a történelmi logika azt mutatja, hogy a második világháború után a németek kevés helyre utazhattak el, a magyarok pedig 1956-ban kiharcoltak egy olyan pozíciót, amely lehetővé tette, hogy a nyugattal is valamiféle partneri viszonyt alakítsanak ki.
Így 1961, a Berlini fal felhúzása után a Balaton lett a kettéosztott Németország polgárainak lehetséges találkozóhelye. Ezáltal a német egység privát kapcsolatokon keresztül fönntartható volt. A 60-as, 70-es években szerelmek szövődtek, szétszakított családok találkoztak a "magyar tengernél".
Az intézetigazgató azt tervezi, hogy a gyűjtő- és kutatómunka eredményeként 2009 novemberében Deutschland am Plattensee - Németország a Balatonnál címmel nagy kiállítást rendeznek a Collegium Hungaricumban.
Budapesten, a Balassi Intézetben Koncz Kinga a (+36-1) 666-79-12-es telefonszámon várja a jelentkezőket, és tájékozódni lehet a www.hungaricum.de című honlapon.
További írások a rovatból
Farkas Tiffany megnyitóbeszéde Ernszt András és Körei Sándor 'Longing for Gaia' című kiállításán
Más művészeti ágakról
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről