Hétfőn délelőtt a húsvéti étkeket - sonkát, tojást, tormát, kalácsot - szentelik meg. A templomból kiözönlő "falunépet" a Zalai Táncegyüttes körverbunkkal köszönti, majd felélednek a porták, a legények házról házra járva, az adott tájegység dalait, locsolóverseit csokorba szedve meglocsolják a lányokat - ismertette Molnárné Raposa Irén, az intézmény osztályvezetője.

Göcsejben a locsolkodás, a tojásfestés és a keresztgyerekek megajándékozása volt a legjellemzőbb népszokás, s a kislányok a falut járva hímes tojással, kaláccsal lepték meg egymást.

A tojásfestésnek, díszítésnek nincs akkora hagyománya, mint az ország más tájegységeiben, de a berzselt, viaszolt tojást Göcsejben is ismerték.

A festéshez természetes alapanyagokat használtak; leggyakrabban a lila- és vöröshagyma levét, a zöldhöz csalánt, a bordó, vagy kékes árnyalathoz bodzabogyót főztek, és ha feketét akartak, akkor gubacslevet használtak.

A politúrozás, a vékonyhéj vörösesbarnára fényezése kizárólag a férfiak feladata volt.

A népművészeti ág a közelmúltban Hetésben újult meg, ahol összegyűjtötték a régi típusú viaszolt tojásokat és a hagyományokat felelevenítve készítenek újakat - mondta el Marx Mária néprajzkutató,
Varga János, a Zalai Táncegyüttes vezetője a locsolkodásról mindössze annyit árilt el, hogy a tradíciók szerint történik majd, de a hangszínéből és az arcjátékából arra lehetett következtetni, hogy jókora vödör, kristálytiszta, jéghideg vízről lehet csak szó, amivel nyakon zúdítják majd az eladósorban lévő leányzókat.

A táncegyüttes a "falujárás után" a zalalövői hajlított ház portájára húsvéti mulatságra invitálja a fiatalokat, gyerekeket, öregeket. Délután táncházzal, aprók táncával folytatódik a húsvéti kavalkád. A Zalai Táncegyüttes bemutatja a Szem látta, szív szerette című táncprodukcióját és fellépnek az utánpótlást nevelő Körtánc Művészeti Iskola növendékei is.

A zenés, táncos programok mellett kézműves foglalkozásokat tartanak, bemutatják a tojásfestés, batikolás, írókázás technikáját, csuhéból készítenek ünnepi hangulatot idéző jelképeket, nyuszit, bárányt, csirkét - sorolta Molnárné Raposa Irén, hozzáfűzve, hogy különleges gasztronómiai fogásokkal is várják a látogatókat.

A néphagyomány szerint a szentelt ételből, sonkából, tojásból, tormából, kalácsból "morzsányi sem maradhat", de a falumúzeumban puliszkával, mézes ételekkel, házilag készült édességekkel is készülnek az ünnepre.

Bárányból készül majd a pörkölt, mert a nyulaknak az ünnepre való tekintettel "más szerepet" szánnak. A népi hagyományoknak ugyan nem része, de a szervezők úgy gondolták, hogy a 21. századi gyerkőcöknek örömet szerez, és a nyúltenyésztőknek is jó lehetőséget jelent, ha megrendezik az első göcseji nyuszi-szépségversenyt.

A közönség szavazati alapján döntik majd el, hogy melyik négylábú nyeri el az első göcseji "nyuszi-szépe" címet.