A Múzeum körúti épület második emeletén, az Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék folyosóján rendezett kiállításon tablókba rendezett képek és korabeli híradások mutatják be a világ első űrhajósát és az 1961. április 12-i történelmi esemény részleteit.

Az üvegtárlókban pedig Jurij Gagarin nevéhez fűződő emlékeket gyűjtöttek össze, például egy korabeli pilótasapkát, emlékbélyegeket, de még egy a Gagarin Hőerőműből, azaz a mai Mátrai Erőműből származó kerámiatálat is bemutatnak.

A kiállítás megnyitóján Kubaszov - aki Gagarinnal együtt vett részt az űrprogramban - az űrhajózás rövid történetéről és a mai napig sikeresen használt rakétatechnológiáról is mesélt.

Az akkori technológiával még nem lehetett megoldani, hogy az űrhajós a kabinnal együtt érjen földet, így a pilótának az alsó légkörbe érkezve katapultálnia kellett - magyarázta Kubaszov. Hozzátette, hogy Gagarint 1967-ben Komarov űrhajós tartalékának választották, de a Szojuz-1 katasztrófája miatt az akkori vezetés úgy döntött, hogy a Szovjetunió hősét megkímélik az ilyen veszélyes kalandoktól, és többé nem engedték repülni.

"Az űrutazásra való felkészüléskor magam is láttam Gagarin kapszuláját. A parányi gömböt nézve el is gondolkodtam, hogy jó ötlet volt-e a focizás helyett űrhajósnak menni" - mondta mosolyogva Farkas Bertalan.

"Gagarin 108 perces utazásától kezdve fantasztikus fejlődésen ment keresztül a technika egészen addig, hogy Szergej Krikaljov 6 küldetés során több mint 800 napot töltött az űrben" - hangsúlyozta Krikaljovra mutatva az első magyar űrhajós.