A Szent Lépcsőn - a hagyomány szerint - a halálra ítélt Jézus ment fel Poncius Pilátus jeruzsálemi palotájába.

Az olasz főváros második leglátogatottabb kegyhelye huszonnyolc lépcsőfokból áll, a Szent Péter-bazilika után a Scala Sanctát keresi fel a legtöbb hívő, évente több mint két millióan.

Térden vezekelve haladnak fel a márványlépcsőn, amelyet a 18. század óta faburkolat véd a kopástól.

Az idő múlása azonban erősebbnek bizonyult: a lépcsőről darabok hullnak le, sürgős restaurálásra szorul a falait díszítő 16. századi freskókkal együtt. Legalább egy millió hatszázezer euróra van szükség. A kegyhelyet őrző szerzetesrend szponzort keres, de addig is a hívőktől vár segítséget: Mentsük meg a lépcsőt! jelszóval pénzgyűjtést indítottak jelképesen a húsvéti ünnepek előtt.

A Lateráni Szent János-bazilika szomszédságában található márvány Szent Lépcsőt a keresztény hagyomány szerint Szent Ilona császárné, Nagy Konstantin anyja hozta Rómába Krisztus után 326-ban. Állítólag a jeruzsálemi helytartó, Poncius Pilátus palotájából származik: ezen a lépcsőn hullatta vérét nagypénteken a halálraítélt Jézus.

A lépcső tetején levő Sancta Sanctorum kápolnában látható Lukács evangélistának a legenda szerint saját kezűleg festett Krisztus-képe, amelyet angyalok fejeztek be.