bezár
 

építészet

2023. 06. 19.
Kényelem, biztonság, fenntarthatóság
Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A globalizáció és sikerágazata, az informatika Szerbiába is elhozta az intelligens otthonokat. Bár az állam inkább csak erkölcsileg támogatja az innovativ technológiák elterjedését ennek ellenére Pesti Attila megbízói egyre nagyobb számban érdeklődnek iránta s kérik a betervezését. Ennek oka lehet az is, hogy egyre elérhetőbb áron lehet hozzájutni ezekhez a technológiákhoz. Az okos ház az okos város alapsejtje, a hálózatok korát éljük. A fejlesztők  azt elemzik, hogy az emberek alapvetően hogyan kapcsolódhatnak ehhez az elektronikus idegrendszerhez, amely sokféleképpen behálózza a bolygót. De a piaci szemlélet sokszor épp ezen törekvés ellenében hat: a marketing elitista kiváltsággá avanzsálja az okosotthonokat.

PRAE.HU: Mit nevezünk ma egészen pontosan okosotthonnak?

Az okosotthon egy zsúfolt gyűjtőfogalom de lényege az a meggyőződés, hogy az otthon egy lakógép. Az  intelligens otthon a lakógép fejlett formája, amely szenzor alapú technológiákra támaszkodva nagy hatékonysággal védi, szolgálja és kényezteti a benne lakókat. A lakógép a lakáskultúra evolúciós ugrásaként is felfogható.

prae.hu

PRAE.HU: Az okosotthon fogalma hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatósággal?

A fenntarthatóság korunk egyik varázsszava. Megoldási képlete az, hogy önmagában nem a termék környezetszennyező, hanem a fogyasztói magatartás, a pazarlás. Manapság, amikor a klímaválság uralja a híreket, és az energiaköltségek exponenciálisan emelkednek, az intelligens otthonok technológiája ezek elleni oltalomként kínálkozik, hiszen egyik sarokköve deklaráltan a pazarlás kiküszöbölése. Az okos mozgalom nyilatkozatai apolitikusak de a kínált fejlesztések belesimulnak kultúránk értékeinek új hármasságába: kényelem, biztonság, fenntarthatóság.

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

A  fejlesztők számos olyan globális krízist azonosítanak, amelyeket lokálisan lehet és kell kezelni. Az éghajlatváltozás hatásai, a víz-, élelem- és energiaellátás, a hulladékkezelés mind olyan problémaként jelennek meg, amire az okosotthoknak van válaszuk. A problémákat szenzoralapú megoldások kezelik és mérsékelik, a gyártók és forgalmazók pedig szlogenekbe rendezik őket: „Javítsd ki a szivárgó csöveket, takaríts meg súlyos összegeket”, „Építs be intelligens redőnykezelő rendszert s ezzel csökkentsd a hűtési-, fűtési költségeket”, „Fektess intelligens csatlakozókba, amelyek figyelik, hogy melyik eszközt mennyi ideig használod és ügyelnek arra is, hogy ne hagyd őket készenléti üzemmódban”, „Használj megújuló energiát, gyűjts esővizet, amit kapcsolj össze okos öntözőrendszerrel meg víztisztítóval, ezzel tehermentesíted a közösségi vízkészletet és akár nullázhatod a vízszámládat” stb. 

Mindezekkel sok pénzt  takaríthatunk meg, bármilyen elhanyagolható is a probléma, a környezetbarát életmóddal járó jóérzés pedig a ráadás. Megjegyzem, hogy az informatikai innovációk nincsenek jó összjátékban az innovatív környezetkímélő  anyaghasználattal. Nagyon jellemzően az intelligens házak és berendezések korszerű de környezetszennyező anyagokból épülnek, ahelyett, hogy mondjuk biokompozitból lennének. Ezáltal nagy az ökológiai lábnyomuk, amivel ellentmondanak az okos mozgalom környezetvédő doktrínájának.

PRAE.HU: Problémát jelent ma az, illetve szültnek már megoldások annak tekintetében, hogy nem igazán működik a gyártók közötti kommunikáció, aminek következményeként egyes lakásokat igen, de például egy egész társasházat már nem lehet egységes rendszerként kezelni?

Ez a probléma jellemzően akkor keletkezhet, amikor a társasház nem okosházként épül fel, hanem a lakásokat a lakók egymástól függetlenül, utólag látják el okos funkciókkal. Olyankor sok különböző érzékelő van beágyazva lakásonként sok különböző rendszerbe. Ezek azonban a közös keretek nélkül nem kommunikálnak egymással. Most még hiányzik olyan szabvány vagy keretrendszer amelyek lehetővé teszik ezt az együttműködést. Másrészt az ügyfelek gyakran aggódnak a hackerek miatt is. A tervezésbe kezdettől fogva integrált átfogó rendszerek segíthetnek enyhíteni ezeken az aggályokon, mivel speciális kábeleken keresztül továbbítják a jeleket, amelyeket a falakba vagy a padlóba szerelnek úgy, hogy azok szinte láthatatlanok. A vezeték nélküli rendszerekkel ellentétben ezek a rendszerek kizárólag otthoni szerveren keresztül továbbítanak adatokat, nem pedig WiFi-n keresztül, tehát nem külső szerveren. Ez is korlátozhatja a rendszerek (lakások) együttműködését.

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

PRAE.HU: Az sok problémát okoz jelenleg, hogy a meglévő okosház-rendszerek jellemzően zárt ökoszisztémák, hiszen a gyártók célja, hogy eszközeiket a saját infrastruktúrájukon használják?

A zártság, az elkülönülés az okos mozgalom filozofiájának antitézise, mert a szándék szerint az okos ház az okos város alapsejtje, hiszen a hálózatok korát éljük. A fejlesztők  azt elemzik, hogy az emberek alapvetően hogyan kapcsolódhatnak ehhez az elektronikus idegrendszerhez, amely sokféleképpen behálózza a bolygót. De a piaci szemlélet sokszor épp ezen törekvés ellenében hat: a marketing elitista kiváltsággá avanzsálja az okosotthonokat.

Ha megnézzük a fejlett nyugati példákat, akkor  láthatjuk, hogy a digitális területen legnagyobb újítók fancy külvárosi környezeteket hoztak létre, vagy épp a frekventált belvárosokban high-tech okos épület-pontokat, amelyek egyre exkluzívabbak, s amelyek technológiai buborékai el vannak szigetelve a nyilvánosságtól. Meglepő, hogy a demokratikus okos mozgalom ellenzékbe ütközik saját küszöbén. Vannak olyan példák is, amikor az épület szándékosan különül el a környezetétől, ez az autonóm ház esete.

PRAE.HU: Általánosságban elmondható az, hogy az okos otthonok piaca rohamosan fejlődik, illetve, hogy a különféle lakóterekben működő valamennyi rendszert összehangoló, központilag és távolról is irányítható technikai és innovatív megoldások egyre népszerűbbé válnak?

A technológia rohamosan fejlődik. Ezért nagy kihívás a fejlesztőknek időtálló együttműködő rendszereket létrehozni. A közeljövőben az okostelefonok és laptopok a csipogó és a fax sorsára fognak jutni, azaz  elavulnak. A fejlesztők reményei szerint hamarosan olyan viselhető technológiákon keresztül fogunk kapcsolatba lépni a fizikai világgal, amelyek folyamatosan információt cserélnek a körülöttünk lévő érzékelőkkel.

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

Az okos épületrendszerek sokkal energiaközpontúbbak lesznek mint most, és sokkal jobban tudatában lesznek annak, hogy mit csinál és érez a felhasználó, többet fognak tudni arról, hogy mi történik bennük. Az épületek szinte a test kiterjesztései lesznek. Ahelyett, hogy a fali vezérlőpanelen kellene szabályozni a hőmérsékletet, az okos rendszernek a lakó kényelemérzetére kell majd reagálnia. És nem csak arról van szó, hogy a hordozható eszközzel szabályozhatja a helyiség hőmérsékletét. Ehelyett a rendszer leolvas egy csomó érzékelőt – hely, pozíció, tevékenység mennyisége, hőmérséklet és páratartalom –, majd elmondja a hordozható érzékelőnek, s lekérdezi, hogy jól érzi-e magát a felhasználó, vagy sem. Felépíti a felhasználó személyes kényelmi mutatóinak modelljét, majd ez alapján automatikusan vezérli a HVAC rendszert.

Persze vannak kételyek is: ha a város egyre inkább átfogó felügyeleti rendszer lesz, akkor a ház egy automatizált, érzékeny cellává válik, tele olyan eszközökkel, mint az automatizált ablakok, amelyeket csak a nap bizonyos szakaszaiban lehet kinyitni; érzékelőkkel beépített padlók; olyan terek, amelyeket nem világítanak és nem fűtenek be teljes egészükben, hanem érzékelőkkel követik majd lakóikat, és hőpajzsba burkolják őket. S akkor majd bizonyosan a csendszoba  minden otthon nélkülözhetetlen eleme lesz – egy biztonságos helyiség, ahová a lakó visszavonulhat a digitális érzékelés és kényszerítés elől.

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

Egy nemrég átadott zentai magánház belső terei / Fotó: Jovana Reljić és Nemanja Ledenski

PRAE.HU: Csak a kelet-európai piacra jellemző, hogy számos társasház okos otthonnal hirdeti lakásait, de az összes funkció, amit a végfelhasználó el tud érni, az a távoli fűtés vezérlés, esetleg néhány világítási kör vezérlése, és nem a komplett társasházi integráció? Vagy ez egyelőre mindenhol egy általános jelenség, amit különböző startupok igyekeznek orvosolni? Nagy a verseny? 

Ez a jelenség a piaci szemléletből ered. Mert minden magasztossága ellenére az okos mozgalom biznisz is. Amíg nincs egzakt definició arra, hogy mi az intelligens otthon, addig  a  felszereltség és minőség viszonylagosságát is el kell fogadni a lakógépek esetében is, ahogy ez van a gépkocsik esetében. A piacgazdaság diadalával a város- és lakásfejlesztés kikerült az épitészek fennhatósága alól, ezek immár nem közérdekek, hanem a magánérdek szolgálatába álltak. A lakások humanizmusa és minősége tehát attól függ, hogy a tőke mikor mire vállalkozik velük kapcsolatban. Másrészt az intelligens technológiák térnyerését gyakran lekicsinylő megjegyzésekkel illetik amiatt, hogy a lakókat kiskorúsítja és ellustítja. Hiszen bizonyosan tudunk ajtókat nyitni, villanyt vagy televíziót felkapcsolni, vagy a redőnyöket mozgatni saját kezünkkel is. De ne feledjük, hogy nem mindenki képes fizikailag megtenni ezeket a dolgokat. Egy olyan világban, ahol sok minden a fiatalok és egészséges emberek számára készült, a hagyományos koncepciók – a lakás alaprajzától kezdve a mosogatóig – a lakosság jelentős részét kizárják. Az ő életkörülményeik jelentős megkönnyítése már egy ideje lehetséges az automatizált folyamatok, a szenzortechnológia és a mesterséges intelligencia integrálásával.

nyomtat

Szerzők

-- Sirbik Attila --


További írások a rovatból

építészet

Kritika a Kis magyar kockológia című kiállításról
építészet

Fényképkollekció a Tabán utolsó évtizedeiről
építészet

Interjú Kőszeghy Flórával

Más művészeti ágakról

Coralie Fargeat: A szer
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 3. nap
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 1. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés