A város legújabb turisztikai látványosságát a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. Üzemelteti, melynek ügyvezetője Mihály Illés a megnyitó kapcsán az MTI-nek elmondta: nagyon fontos tartozását törleszti Szeged, amikor ezt a házat felújítva a közönség elé tárja, és bemutatja az 1879-es nagy árvíz előtti építkezést és a századforduló életét.

A szegedi nagy árvíz után, az 1880-as esztendőkben sok ilyen parasztház épült, amelyeket egykoron istenszemes házaknak is hívtak, a homlokzatokon ugyanis sugaras motívum látható. Mostanra azonban - miután már nem feleltek meg a kor elvárásainak, hiszen elsősorban vályogból épültek, fürdőszoba nélkül, nehézkes átalakítási lehetőségekkel - alig száz maradt fenn belőlük városszerte.

Az önkormányzat által megvásárolt házat 79 millió forintból alakították át. A város pályázaton 67 millió forintot nyert a beruházásra, a 12 millió forintos önrészt az önkormányzat vállalta. A szombaton nyíló tájház berendezését a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének szakemberei a múzeum anyagából készítették.

Berendezték a tiszta szobát, sarokpaddal, sarokasztallal, kenyeres kosárral, a kemencével szemben ággyal, sőt a falon szentképek és családi fotográfiák is láthatók, ugyanúgy, ahogy a ’20-as ’30-as években szokás volt. A konyhában lábasok, fazekak sorakoznak, és van egy üstház is üsttel, melyben lekvárt főztek. A kamra kétszintes, alul a pince található, az udvaron kukoricagóré.

Bár alapvetően egy állandó kiállításról van szó, foglalkoztatóházként is működik a napsugaras tájház. A melléképületben ugyanis csoportok fogadására alkalmas teret alakítottak ki, ahol a helyi képzőművészek bevonásával különböző kézműves foglalkozásokat lehet tartani. Családi rendezvényeket is terveznek, a gyermeknapra már szervezik a programokat, de a nyári táborokból és az iskolákból is várják a gyerekeket.

A tájház időszaki kiállításoknak is helyet ad majd: elsőként az egyház és a népi kultúra kapcsolatát bemutató tárlatot rendeznek augusztusban. Fontos feladata a tájháznak Bálint Sándor (1904-1980) szellemi hagyatékának ápolása. A néprajzkutató és művészettörténész, "a legszögedibb szögedi", a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja volt, munkássága Szeged és környéke, valamint a népi vallásosság kutatásában is kiemelkedő.

A mostani beruházás részeként 300 emlékérem, 10 ezer darab három nyelvű leporelló és - mintegy ötszáz példányban - Bálint Sándor életét és munkásságát bemutató képes kiadvány is készült. A tervek között szerepel egy Bálint Sándor-kutatóközpont megépítése is; ezt a beruházást a jelenlegi épület mögötti területen szeretnék megvalósítani, de ehhez további forrásokra van szükség.