bezár
 

art&design

2008. 07. 16.
Atombombával a műkincshamisítók ellen
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
"Atombombabiztos" az orosz tudományos akadémia fizikusainak új módszere a hamis műkincsek leleplezésére: az általuk kifejlesztett technika az alkotás anyagában megtalálható bizonyos részecskék mennyiségét lemérve kideríti, hogy az 1945 - vagyis az első atomrobbantások - előtt vagy után keletkezett-e.

prae.hu

A cézium 137-es és a stroncium 90-es izotópjait először az 1945 júliusában Új-Mexikóban felrobbantott amerikai kísérleti atombomba szabadította fel, majd ezt követően a hirosimai és nagaszaki támadások. E radioaktív izotópok a földfelszínre és a növényekbe kerültek, és megtalálhatók minden, 1945 után készült festményben, mivel a festékek higítására használt olajok - mint például a terpentin - növényi eredetűek. Az orosz kutatók bizonyosságot szereztek arról, hogy a cézium 137 és a stroncium 90 csak a '45 után készült művekben található meg.

A tudósok az atombombával való műkincsvizsgálat ötletét Jelena Basznertől, a szentpétervári Állami Képtár XX. századi gyűjteményének kurátorától kapták, aki munkája során egyszerű módszert keresett a hamis műtárgyak kiszűrésére, mivel az 1900-as évek elejének orosz avantgárd alkotásait nagy számban hamisították a hatvanas években.

nyomtat

További írások a rovatból

A Knoll Galéria Ég és Föld fényei - Festészet 1990 körül egy magángyűjteményben című kiállításáról
Az OFF-Biennále Traces of Life című kiállítása
Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához

Más művészeti ágakról

Inspirációkról, hatásokról, feszültségekről és feloldásokról Nagy Ákos Lineaments II. című lemeze kapcsán
Fedezd fel Csontváry Kosztka Tivadar művészetét!
A Janovics című előadás a Szolnoki Országos Színházi Találkozón


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés