Ez a legek kiállítása: ekkora, csaknem 2000 négyzetméteres időszaki tárlatnak még soha nem adott otthont a Szépművészeti, de Kína sem küldött még soha ilyen léptékű kortárs kiállítást Európába - hangsúlyozta a Hagyomány és megújulás szerdai sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

Baán László kiemelte: Magyarország számára különösen fontos az a hídszerep, amelyet betölthet Kelet és Nyugat között, és ennek jelentős eleme a nagyszabású kiállítás.

    Ma Su-lin (Ma Shulin), a KNMM tudományos igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kínai szakemberek által válogatott, csak Budapesten látható anyag három nagyobb szekcióban mutatja be a kínai kulturális forradalom 1978-as lezárulta óta eltelt időszakot. A budapesti közönség a "nyitás és integráció kiállítását" láthatja - fogalmazott.

    Mint emlékeztetett, a KNMM 2011-ben több száz kortárs magyar művet felvonultató tárlatot mutatott be, ennek viszonzásaként hozták el Budapestre a pekingi múzeum százezres gyűjteményéből a 120 legjobb kortárs munkát. A Szépművészetiben kiállító alkotók a kínai művészet legnagyobbjai, ők jelentik az élvonalat - hangsúlyozta.

    Egy Aj Vej-vej munkáit hiányoló újságírói kérdésre válaszolva Ma Su-lin közölte: a válogatásban nem politikai, hanem csak esztétikai szempontok kaptak szerepet, így vannak képek, melyek kritizálják a kulturális forradalom alatti történéseket és néhány mű a mai társadalom kritikáját is megfogalmazza.

    Ji O (Yi E), a tárlat kurátora elmondta: egy művésztől egy alkotást hoztak el, de vannak közös munkák is, így a budapesti közönség összesen 125 művész képeivel és szobraival találkozhat.

    Az idő viszontagságai című egység a reformidőszak társadalmi fejleményeit tükrözi a képzőművészet eszközeivel, A természet költészete címet viselő szekció az ezeréves kínai tájképfestészet hagyományainak mai továbbélését szemlélteti, míg A sokszínűség gyönyörködtet című rész az egymás mellett élő irányzatok változatosságát, Kelet és Nyugat, régi és új egymásra hatását vizsgálja.

    Mint Ji O felidézte, 1967 és 1977 között zajlott kínai kulturális forradalom "érdekes, változatos és bolondos", de számos sebet okozó tíz éve alatt gyakorlatilag nem volt művészeti élet az országban. A "történelmi hiba" kijavítása után új ideológiai trendek jelentek meg és a kínai művészek változatos utakon indultak el - tette hozzá.

    Sang Jang (Shang Yang) munkája, a kiállítás nyitófestménye például a Ming-korszak tájképfestészetét kapcsolja össze a kortárs művészettel, míg a szintén tradicionális képi elemeket alkalmazó Csou Sao-hua (Zhou Shaohua) tusképén a Sárga-folyó dübörgő hullámai a kínai nép ébredését szimbolizálják - közölte a kurátor.

    Elmondása szerint Csou Sze-cong (Zhou Sicong) A nép és a miniszterelnök című képén Csou En-lajt festette meg egyszerű emberek körében, Li Hsziu-si (Li Xiushi) Teng Hsziao-pinget ábrázolta viharos szélben állva, Li Hsziang-csun (Li Xiangqun) A nagy úton haladunk címet viselő, dinamizmust sugárzó szobrán pedig Mao elnököt mintázta meg.

    Lo Csung-li (Luo Zhongli) Apa című, kétméteres fotorealista portréja harminc évvel ezelőtt forradalmi műnek számított, hiszen ekkora méretben azelőtt nem volt szokás arcot megfesteni - emlékeztetett a kurátor, kiemelve Kuang Ting-bo (Guang Tingbo) acélmunkást ábrázoló, Folyékony vas - veríték című olajképét is.

    Több munka jól tetten érhetően külföldi impulzusokat tükröz: Csin Sang-ji (Jin Shangyi) Tádzsik menyasszony című képe a szovjet portréfestészet hagyományait idézi, míg Lin Szen (Lin Sen) Falvak című életképe Pieter Breughel, Kung Li-lang (Gong Lilang) Ezüstös rúzs a városból című munkája pedig Fernado Botero hatását mutatja.

    Nem hiányoznak a mai kínai fiatalok életét megjelenítő alkotások sem: Lo Han-lej (Luo Hanlei) Utazás című képéről például egy divatosan öltözött fiatal lány néz le repülőjeggyel a kezében, míg Ju Hung (Yu Hong) Ő - az 1980-as évek után született írónő című festménye egy huszonéves kínai szobájába viszi el a közönséget.

    A nagyszabású kortárs kínai tárlat szeptember 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.