A Korunk gyermeke 1938-ban jelent meg, nem sokkal a szerző halála után, Amszterdamban. Németországban a többi művéhez hasonlóan ezt is betiltották. A regény névtelen hőse és mesélője egy húsz év körüli német fiatalember, aki a világgazdasági válság éveiben munkanélküliként tengődik, mígnem a hadseregben talál otthonra, közösségre. A háborúra készülő Németország ifjú katonája feltétel nélkül hisz a háború igazságosságában, és abban, hogy a hazáért mindent fel kell áldozni, mert „az egyes ember már nem számít”.

Az örök kispolgár, a Hogyan letten én néger? (amelyet eredeti címén: Istentelen ifjúság szintén megjelentett a Helikon Kiadó), és a gyakran játszott drámák (Mesél a bécsi erdő, Kasimir és Karoline) mellett az életmű magyarul eddig nem olvasható nagyszerű darabja a Korunk gyermeke című regény. Fájdalmasan gyönyörű és kegyetlen mű. A Führer-kultuszba, a náci demagógia mocsarába süppedő Németország pontos ábrázolása a semmit sem számító, kiszolgáltatott és tehetetlen kisember szemszögéből.

A Kossuth Rádió április 2-ától hatszor 25 percben a Rádiószínházban tűzi műsorára a Korunk gyermekéből készült hangjátékot Kornya István műfordító szerkesztő fordításával és Tasnádi Márton dramaturg rendezésében. A főszereplő, Korunk gyermeke Nagy Péter. Közreműködik Erdélyi Tímea, Müller Júlia, Tóth Eszter, Egri Bálint, Hunyadkürti István, Mészáros András, Szegezdi Róbert és Szombathy Gyula.

Ödön von Horváth Korunk gyermeke című 6 részes hangjáték első része április 2-án, 21.30 perckor hallható, a Kossuth Rádióban.

További információ ITT.