A szerző az MTI-nek kedden elmondta: az elmúlt öt évben alapvetően az foglalkoztatta az esszék írásánál, hogy a vallási kérdések, összefüggések mennyiben tekinthetők a modern történelem alakító tényezőinek.
   
A kötet címe bibliai utalás a kiválasztott népre. A szerző foglalkozott a magyar protestantizmussal, a 16. századi magyar prédikátorok szövegeivel, amelyek számtalan olyan vallástörténeti, művelődéstörténeti adalékot tartalmaznak, amelyeknek más forrásokban nem maradt fenn írásos nyoma. Ezek a szövegek, köztük Mélius Juhász Péteré és Bornemissza Péteré a reformációra és a megújulási mozgalmakra, az egyház megújításának szükségességére utalnak.
   
Hatos Pál foglalkozott Genffel, a város szimbolikájával. A reformátorok tanait Kálvin János (1509-1564) foglalta rendszerbe, az ő egész működése Genfhez köthető, így a város identitását a protestantizmus határozta meg. Hangsúlyos volt Kálvinnál a reformáció gyakorlati végrehajtása, kiépített egyház-igazgatási rendszere hozzájárult a politikai demokrácia fejlődéséhez.
   
A szerzőt erőteljesen foglalkoztatta a generációs feszültség, hogy ez miként befolyásolja a történelmet és az egyes szellemi mozgalmak létrejöttét. Az öregkort Fracois Mauriac (1885-1970) Nobel-díjas francia katolikus író emlékiratai és naplói tükrébe, valamint a katolikus polgári család sarja, Szekfű Gyula történész, egyetemi tanár időskori írásai alapján vizsgálta.
   
Írt a vallásos nosztalgiáról is, vagyis arról, hogy a fiatalkori vallásosság után ez már csak emlék. Példaként hozta fel Ernest Renan (1823-1892) francia katolikus orientalistát, vallástörténészt, aki 1845-től kiábrándult a katolikus egyházból, hitehagyott lett, és a College de France diákjaként sémi filológiát kezdett tanulni. A szabadgondolkodás szimbolikus alakjaként tartják számon Franciaországban.
   
Hatos Pál egy másik esszéjében azt vizsgálta, miként jelent meg a magyar tudományos, kulturális közbeszédben a csángó irodalom és példaként hozta fel Csokonai Vitéz Mihály Marosvásárhelyi gondolatok című költeményét. Ferencz Győző Radnóti-monográfiája alapján arról értekezett, mennyiben tekinthető vallásos költőnek Radnóti Miklós, akinek Sík Sándor paptanár volt a keresztapja, mégis zsidóként ölték meg.
   
A 42 éves történész szerző főbb kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem és az európai eszmetörténet összefüggései. Pályáját középiskolai tanárként kezdte, tanított az ELTE BTK-n és vendégtanárként az Indiana University-n, Bloomingtonban. 2010 óta a Balassi Intézet vezetője.
   
A Magyar Nemzeti Múzeumban szerdán L. Simon László, az Országgyűlés kulturális- és sajtóbizottságának elnöke mutatja be Hatos Pál 315 oldalas esszékötetét, és beszélget a szerzővel.