A kőalapra állított bronzszobor egy kapáló napszámos asszonyt ábrázol. Több, Rimócon készített fotó alapján formálta meg Tóth Dávid budapesti szobrászművész, azt a pillanatot megörökítve, amikor a napszámos egyenes derékkal, az ég felé tekintve éppen megpihen munka közben.
   
Az asszony kendővel bekötött feje a palócok következetes zárkózottságát jelképezi, a kezében tartott szerszám nyele pedig napóraként az időt is mutatja – mondta Beszkid Andor, Rimóc polgármestere az MTI-nek.
   
Hozzátette: a már letűnőben lévő paraszti kultúrának is emléket kívánnak állítani ezzel a szoborral, tisztelegve a mezőgazdaságból élő régi rimóciak előtt. Ugyanakkor, mivel a falusi önellátás megvalósítása, a termények szállítási útvonalának lerövidítése egyre nagyobb teret kap napjainkban, a jövőbe is tekintenek.
   
"A kapa a mezőgazdaságból élő ember egyik legfontosabb szerszáma még ma is. Nem véletlen talán az sem, hogy a szakirodalom több termesztett növényt kapásnövénynek hív" - mondta Beszkid Andor.
   
A műalkotás terveit zsűriztették, megvalósítására a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiumának pályázatán támogatást is nyertek. A szobor avatása vasárnap lesz, a 11 órakor kezdődő szentmise után.
   
A napszámosok évszázadokon keresztül jellegzetes alakjai voltak a magyar mezőgazdaságnak, amint az elnevezés is mutatja, bérüket naponta kapták kézhez. Régebben többnyire terményt és ellátást, később már inkább pénzt kaptak.

A munkaidő hagyományosan napkeltétől napnyugtáig tartott, mind a nyári, mind a téli időszakban. Nemcsak a mezőgazdaság alkalmazott napszámosokat, hanem az erdei munkákon, építkezéseken is dolgoztak emberek napi bérért.