Fodor Sándor búcsúztatása augusztus 30-án 17 órakor lesz a Gazdagréti Református Templomban, a tudóst szűk családi és baráti körben szeptember 6-án helyezik örök nyugalomra.
    

Fodor Sándor 1941. november 6-án született Budapesten. Az ELTE BTK arab-történelem szakán 1965-ben végzett, majd az intézmény arab tanszékének munkatársa, egyetemi tanára lett. Arab nyelvet, arab irodalmat, arab történelmet, iszlámot, arab varázslást és héber nyelvet oktatott. Az 1993-ban akkreditált arabisztikai doktori iskola, majd a Nyelvtudományi Doktori Iskolába integrált arabisztikai program vezetőjeként tevékenykedett.
    

Az egyetemi doktori címet 1968-ban, a nyelvtudományok kandidátusa címet 1980-ban szerezte meg Az arab piramislegendák című értekezésével. Kutatási területe volt az iszlám és a népvallás a Közel-Keleten, különös tekintettel Egyiptomra, valamint a muszlim, keresztény, zsidó népvallás közös vonásaira és tárgyi emlékeire.
    

Fodor Sándor 1990 és 1992 között a BTK dékánhelyettese, majd 2000-től 2001-ig dékánja volt. Emellett dolgozott a Sémi Filológiai és Arab Tanszék vezetőjeként, az Orientalisztikai Intézet igazgatójaként, a Kőrösi Csoma Társaság alelnökeként, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának tagjaként, az Egyiptomi Nyelvi Akadémia külső tagjaként és a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság elnökeként is.
    

Az egyik legmagasabb egyiptomi kitüntetést, a Művészeti és Tudományi Érdemrendet 2005-ben Hoszni Mubarak egyiptomi elnöktől vehette át több évtizedes tudományos munkájáért, az arab kultúra, az iszlám civilizáció és vallás európai megismertetéséért.