bezár
 

irodalom

2014. 09. 19.
Sík Sándor-emléknap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sík Sándorra emlékeznek szombaton a Szent István-bazilikában a költő, irodalmár, piarista szerzetes születésének 125. évfordulója alkalmából - tájékoztatta a Magyar Piarista Rendtartomány az MTI-t.

A Belvárosi Művészeti Napok és az Ars Sacra Fesztivál keretében tartandó eseményen az ünnepi szentmisét Labancz Zsolt piarista tartományfőnök mutatja be. A program keretében irodalmi konferenciát tartanak, amelynek előadói között szerepel Jelenits István piarista teológus, irodalmár; Borián Tibor  piarista szerzetes, tanár; Koltai András történész, levéltárvezető és Miklós Péter történész.
    

prae.hu

Késő délután a Szent István téren rendhagyó cserkészperformanszt mutatnak be.
    

Az emléknap befejező programja A százgyökerű szív című összművészeti est. A darabot, amelynek ez lesz az ősbemutatója, Dóczy Péter színművész álmodta meg és vitte színre. Az összművészeti előadásban prózai részek, mozgásszínházi elemek és Sík Sándor megzenésített versei váltják egymást.
    

Sík Sándor (1889-1963) Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus a 20. század legjelentősebb vallásos szellemű lírikusainak egyike. 1903-ban lépett be a piarista rendbe, 1910-től a váci, majd a budapesti piarista gimnáziumban tanított. 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett.
    

Az első világháborúban tábori lelkész volt Péterváradon. 1919-ben tagja lett a Szent István Akadémiának, 1923-tól a Kisfaludy Társaságnak. 1930-tól a szegedi egyetemen tanított, kutatási területe a barokk korszak irodalma volt, az esztétika és a verstan. 1934-ben fejeződtek be az új magyar katolikus kántorkönyv, a Szent vagy, Uram munkálatai, amelynek szövegét egységesítette, részben pedig ő maga írta. Népszerű rádió előadó volt, magyar szentekről szóló sorozata könyvben is megjelent. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában. Budapestre 1945-ben költözött vissza, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnökeként dolgozott. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Irodalomtörténeti és esztétikai tárgyú művei is igen jelentősek.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Jegyzetek Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről
irodalom

Andris Kalnozols: Szólíts Naptárnak – a kötetbemutatóról
Vajon tényleg Babits egyik költeménye ihlette Weöres Bóbita-versét?

Más művészeti ágakról

A Boldogtalanok című előadás az Örkény Színházban
gyerek

Gyerekirodalmi műsor Veiszer Alindával a radiocafén


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés