bezár
 

irodalom

2014. 09. 19.
Sík Sándor-emléknap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sík Sándorra emlékeznek szombaton a Szent István-bazilikában a költő, irodalmár, piarista szerzetes születésének 125. évfordulója alkalmából - tájékoztatta a Magyar Piarista Rendtartomány az MTI-t.

A Belvárosi Művészeti Napok és az Ars Sacra Fesztivál keretében tartandó eseményen az ünnepi szentmisét Labancz Zsolt piarista tartományfőnök mutatja be. A program keretében irodalmi konferenciát tartanak, amelynek előadói között szerepel Jelenits István piarista teológus, irodalmár; Borián Tibor  piarista szerzetes, tanár; Koltai András történész, levéltárvezető és Miklós Péter történész.
    

prae.hu

Késő délután a Szent István téren rendhagyó cserkészperformanszt mutatnak be.
    

Az emléknap befejező programja A százgyökerű szív című összművészeti est. A darabot, amelynek ez lesz az ősbemutatója, Dóczy Péter színművész álmodta meg és vitte színre. Az összművészeti előadásban prózai részek, mozgásszínházi elemek és Sík Sándor megzenésített versei váltják egymást.
    

Sík Sándor (1889-1963) Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus a 20. század legjelentősebb vallásos szellemű lírikusainak egyike. 1903-ban lépett be a piarista rendbe, 1910-től a váci, majd a budapesti piarista gimnáziumban tanított. 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett.
    

Az első világháborúban tábori lelkész volt Péterváradon. 1919-ben tagja lett a Szent István Akadémiának, 1923-tól a Kisfaludy Társaságnak. 1930-tól a szegedi egyetemen tanított, kutatási területe a barokk korszak irodalma volt, az esztétika és a verstan. 1934-ben fejeződtek be az új magyar katolikus kántorkönyv, a Szent vagy, Uram munkálatai, amelynek szövegét egységesítette, részben pedig ő maga írta. Népszerű rádió előadó volt, magyar szentekről szóló sorozata könyvben is megjelent. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában. Budapestre 1945-ben költözött vissza, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnökeként dolgozott. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Irodalomtörténeti és esztétikai tárgyú művei is igen jelentősek.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Avagy mit ihletett Kafka férge, Cortázar axolotlja és Langelaan legye
Tudósítás a Tolnai-emléknapról - második rész
Szubjektív esszé egy koreai költészeti könyvbemutatóról
Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről

Más művészeti ágakról

Ki marad, ha Shady eltűnik?
Inspirációkról, hatásokról, feszültségekről és feloldásokról Nagy Ákos Lineaments II. című lemeze kapcsán
A Knoll Galéria Ég és Föld fényei - Festészet 1990 körül egy magángyűjteményben című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés