bezár
 

film

2014. 09. 21.
CineFest - Reisz Gábor: az volt a célom, hogy a VAN magyar legyen
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Kellemes meglepetés volt Reisz Gábor rendező számára, hogy külföldön is értik a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmet, amellyel az volt a célja, hogy magyar problémákról szóljon magyar karakterekkel. Az alkotás elnyerte a miskolci CineFest nemzetközi filmfesztiválon a zsűri nagydíját.

Az elsőfilmes rendező az MTI-nek felidézte: az idei Karlovy Vary-i fesztiválon - ahol a film az East of the West versenyprogramban szerepelt - azt tapasztalta, hogy a mozi "lényegi részét értik külföldön is, ami furcsa és elképesztő". Egyszerűen az volt a célunk, hogy magyar legyen - fűzte hozzá.

prae.hu

A film Áronról, egy sodródó 29 éves filmszakos frissdiplomásról szól, akinek általános bizonytalanságát és elveszettségét a barátnőjével való szakítás is fokozza. Az írást és minden mást is egyre csak halogató fiú egyszer kap egy üres jegyzetfüzetet.

Reisz Gábor elmondta: alapvetően úgy képzelte el ezt a kallódó generációt képviselő karaktert, hogy ebbe a füzetbe sosem fog kerülni semmi, ám a forgatás és az azzal párhuzamosan zajló vágás során rá kellett jönnie, hogy ez nem így van. Azt, hogy Áron képes lesz írni, vagyis túllépni életének ezen a megrekedt szakaszán, nem akartam túlságosan direkten jelezni, arra is építettem, hogy a néző is ebben reménykedik - jegyezte meg.

Azzal kapcsolatban, hogy Áron egy időre Lisszabonba utazik, a rendező kifejtette: itt nem a húszas évei második felében járó generációt érintő másik általános jelenségről, az emigrációról van szó, csupán arról, hogy a főszereplőnek környezetváltozásra van szüksége ahhoz, hogy jobban fel tudja vállalni saját magát és túljusson a szakításon. Ebből a nemzedékből tulajdonképpen csak egy olyan szereplő van, aki "klasszikus felnőtt", vagyis értelmes munkája, felesége, normális élete van, ez Áron bátyja. Neki az a szerepe, hogy frusztrálja Áront, hiszen elég nyomasztó tud lenni, hogy valaki sínen van, ha te viszont nem: csak a hibáidat látod mellette - fogalmazott a rendező.

Reisz Gábor megjegyezte: bár sok mindent a saját életéből merített, Áron nem ő. A karakterbe belegyúrta a saját tapasztalatai és érzései mellett a baráti-ismerősi körében látottakat (továbbá a film egészét tekintve inspirációs források voltak az Annie Hall és a Diploma előtt című filmek). A forgatáson ehhez még a főszereplőt játszó Ferenczik Áron, Reisz Gábor egykori rendezőszakos osztálytársa is hozzátette a magáét. Az például, hogy a filmbéli Áron sokszor lábujjhegyen áll, Ferenczik Áron sajátja és nekem tetszett, hogy ez a lebegő, sodródó karakter mindig tíz centivel feljebb van, mint a többiek - jegyezte meg a rendező.

Azzal kapcsolatban, hogy a filmben Áront és barátait nem hivatásos színészek játsszák, a rendező elmondta: mivel szerinte ez a generáció valahogy más nyelvet beszél, koncepciózusan különülnek el nemzedéki alapon a profi és félprofi színészek.

Mivel a diplomafilmre nagyon kevés pénz állt rendelkezésre, az alkotás csak "gerillamódszereket" alkalmazva és rengeteg baráti segítséggel készülhetett el. Így például a budapesti és lisszaboni külső helyszíneken a járókelők között forgattak, de részben ez az oka annak is, hogy Reisz Gábor a rendezés és forgatókönyvírás mellett operatőrként és zeneszerzőként is jegyzi a filmet. Míg a zenéért már több korábbi filmjénél is ő felelt, eddig csak egy alkotását, a Színház- és Filmművészeti Egyetem felvételijére készített filmjét fényképezte. Bár szívesen tért vissza a kamerához, mint mondta, sohasem tudta volna megcsinálni a filmet operatőr barátai segítsége nélkül.

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant október 30-tól vetítik országszerte a mozikban.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Rose of Nevada a Brit Filmnapok megnyitóján
A természet (meg)érintése – Az álmok vágányán és A farkas bőre című filmek apropóján
Josh Safdie: Marty Supreme
Park Chan-wook: Nincs más választás

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Ferencz Orsolyával Félálom című debütkötetéről
Daniel Gustafsson (Krasznahorkai svéd fordítója) Uppsalában elhangzott beszéde
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 12. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés