bezár
 

irodalom

2008. 12. 16.
Dobszay László a Széchenyi Akadémia új elnöke
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Dobszay László Széchenyi-díjas zenetörténészt választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnökévé a testület tisztújító közgyűlésén hétfőn, Budapesten. Az ügyvezető elnöki poszton Lator Lászlót Ferencz Győző költő, műfordító, irodalomtörténész váltja - közölte az akadémia ügyvezető titkára.

prae.hu

Ferch Magda tájékoztatása szerint az elnöki posztra még két jelölt volt, Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész és Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező, a közgyűlés döntése alapján azonban Dobszay László zenetörténész, professzor emeritus veszi most át az elnöki feladatokat Jancsó Miklóstól.
    
Dobszay Lászlót és Ferencz Győző költőt, műfordítót, irodalomtörténészt, az ELTE Angol-Amerikai Intézet Anglisztika Tanszékének tanszékvezető docensét is három-három évre választotta meg a közgyűlés, amely az ügyvezető titkárt megerősítette tisztségében.
   
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése hozta létre 1992-ben - Kosáry Domokos akkori elnök javaslatára - az MTA keretén belül, önálló, társult testületként, orvosolandó azt a történelmi sérelmet, amely akkor érte a művésztársadalmat, amikor Kodály Zoltán határozott tiltakozása ellenére 1949-ben megszüntették az MTA széptudományi alosztályát, s kizárták a tagságból a művészek többségét - emlékeztetett Ferch Magda.
    
Az alapszabály értelmében "a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia a magyar irodalmi és művészeti élet sokszínűségében is megvalósuló egységét, a tudomány, az irodalom és a művészetek közös érdekeit, a művelődés javát kívánja szolgálni".
    
Dobszay László Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész Kodály Zoltán hívására 12 évesen kezdte el tanulmányait a zeneművészeti főiskolán. 1947 és 1957 között zeneszerzést tanult Viski Jánosnál, népzenét Kodálynál, zenetörténetet Szabolcsi Bencénél. 1959-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát az ELTE bölcsészkarán. 1966-tól tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és dolgozik az MTA Népzenekutató Csoportjában, a mai zenetudományi intézetben. 1990-ben megalapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei szakát. A Schola Hungarica nevű énekkar egyik alapítója, nevéhez fűződik a gregorián bevezetése az iskolai énektanításba. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2007-ben választotta rendes tagjává.
    
Ferencz Győző József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész magyar-angol szakon szerzett diplomát az ELTE bölcsészkarán, 1982-ben doktorált. 1978-tól a Jedlik Ányos Gimnázium tanára, 1982-től az Európa Könyvkiadó szerkesztője. 1985-1986-ban és 1993-tól az ELTE angol tanszékén tanít. Számos műfordítása, esszéje, tanulmánya jelent meg. Verseinek első gyűjteménye (Ha nem lenne semmi nyom) 1981-ben látott napvilágot, legutóbbi, régi és új versekből álló válogatása (Alacsony ég alatt) 2000-ben jelent meg. Nagy feltűnést és elismerést keltett Radnóti Miklós élete és költészete című kritikai életrajza. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2004-ben választotta rendes tagjai közé, azóta az elnökség tagja.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 43. számáról
Az ismeretlen Gyóni
Így telt a 2025-ös őszi Margó Irodalmi Fesztivál első napja
Az Élet és irodalom LXIX. évfolyamának 41. számáról

Más művészeti ágakról

Pintér Béla és Társulatának Kabuki című előadása az Átriumban
farkas d. gergő mama című táncelőadása a Trafó színpadán
színház

FröccsFeszt – önismereti imprófesztivál a Momentán Társulat bemutatásában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés