bezár
 

art&design

2014. 11. 23.
Müller Miklós fotóművész tárlata Franciaországban
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Müller Miklósnak (Nicolás Muller), a szociofotó egyik legjelentősebb magyar származású alkotójának műveiből nyílt kiállítás hétvégén a Párizshoz közeli Tours kastélyában.

Az egyik legjelentősebb kortárs francia kiállítóhely, a párizsi Jeu de Paume együttműködésével létrejött kiállítás a Brassai, André Kertész, Robert Capa, Besnyő Éva és Horna Kati munkásságát bemutató tárlatot követően az elmúlt években a hatodik, amelyet magyar származású világhírű fotóművész életművének szentelnek Franciaországban.

prae.hu

Müller Miklós alkotásai most először láthatók Franciaországban: a mintegy 125 fotó és dokumentum a fotóművész lánya, Ana Muller spanyolországi gyűjteményéből származik.

A kiállítás időrendben mutatja be Müller Miklós munkásságát a magyarországi évek után a rövid francia és portugál tartózkodáson és a marokkói évtizeden át a spanyolországi letelepedésig.

A tárlat arra kíván rávilágítani, hogy a magyar fotósra milyen erősen hatottak azok a politika események és társadalmi helyzetek, amelyekkel karrierje során szembesült, s amelyek alapján kialakította úgynevezett humanista érzékenységű dokumentarista stílusát. Munkásságának egyik fő vezérelve volt a munkások és kivetettek világának megörökítése, a parasztoktól a marseille-i és portói dokkmunkásokon, valamint a tanger-i házalókon át a spanyol utcagyerekekig.

Az 1913-ban Orosházán született Müller Miklós 1931 őszén iratkozott be a szegedi egyetem állam- és jogtudományi Karára. Ekkoriban született meg benne a tudatos fotózás igénye. Megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival, Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Baróti Dezsővel, Tolnay Gáborral, Buday Györggyel. A harmincas évek közepén születtek meg első művészi értékű szociofotói.

1938-ban a háborús légkör, illetve az antiszemitizmus terjedése miatt külföldre utazott. Párizsban egy évet töltött, majd egy riport kapcsán Spanyolországba utazott volna, de csak Portugáliáig jutott el. Innen a marokkói Tangerbe utazott, ezután végleg elszakadt szülőföldjétől.

1947 nyarán barátja, Fernando Vela meghívta Llanesbe, a spanyol tengerpartra. Családjával végleg itt telepedett le, és 2000-ben itt is hunyt el. 1998 március 15-én a 85 éves művész munkássága elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta.

A kiállítás 2015. május 31-ig tekinthető meg Tours-ban.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Aura Farming kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen
art&design

Vasarely 120 – a modern labirintus nyelve
art&design

Bíró Botond festőművész Varzith című kiállítása nyomán
A magyar művészet külföldi népszerűsítéséről Bukta Imre és Samu Géza példáján keresztül

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Gerevich Andrással XXX című kötetéről
Georg Leß Az éhségputtók éjszakája című kötetének bemutatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés