A Nyitott Műhelynek elnevezett új múzeumi részleget a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában csütörtökön Janotti Judit műemlék-felügyelő adja át.
    

A műhely célja, hogy az érdeklődőkkel mesterség bemutatókon ismertesse meg a népi kézműves mesterségek rejtelmeit, betekintést nyújtson a gyűjteménybe, a kortárs népművészek munkájába, valamint lehetőséget nyújtson a népi kézműves mesterek szakmai továbbképzésére. A részlegben népi kézműves mesterek, főleg a Hagyományok Háza képzésein végzett szövők, kosárfonók, gyöngyékszer-, csipke-, nemezkészítők és más mesterségek területén tevékenykedő alkotók kapnak lehetőséget műhelymunkára - közölte az intézmény hétfőn az MTI-vel.
     

A Magyarszombatfai gerencsérek című kiállítás elsősorban Magyarszombatfa és Gödörháza fazekas-dinasztiáinak alkotásait, most élő fazekasok és felmenőik munkáit mutatja be. A május 2-ig látogatható tárlatot V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára és Nagy Zoltán néprajzkutató nyitja meg, köszöntőt mond Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.
    

Az Őrség a Kárpát-medence egyik legjelentősebb fazekas központja. A helyben bányászott agyagból készülő népi kerámiáknak - elsősorban használati edényeknek - nagyon egységes a formavilága, készítésmódja. Egyedi színt jelent a mediterrán eredetű balos korong használata, valamint a bőrrel történő korongozás gyakorlata.
    

Ezen a vidéken a fazekasokat gerencsérnek hívják, akik a sovány föld megművelése mellett a keresetük kiegészítése céljából foglalkoztak a fazekassággal. A Velemér-völgyi fazekasságról - ahol többek között Magyarszombatfa is fekszik - már 1366-ban említést tesznek. A 700 éves magyarszombatfai fazekasság 2014-ben felkerült a szellemi kulturális örökség listájára.