Előadása magával ragadta a Zankel-terem 600 fős közönségét, amely együtt lüktetett a magyar, cigány, szefárd dalokkal és az énekes saját szerzeményeivel. "Úgy érzem, sikerült magammal vinnem a közönséget azokra a láthatatlan helyekre, ahol ezek a dalok születnek" - mondta első New York-i szólókoncertje után az énekes.
    
"Az ének-ütő-fúvós felállás, meg a mi játékmódunk kiad egy hangokból és csendekből álló, nagyon személyes akusztikai szövetet, ahol a legapróbb gesztus is számít, lélegzik az egész" - fogalmazott, s hozzátette, "a koncert titka a dalokban lévő történetekben, meg a hangzásokban, a szóló énekhang és a kamarazenélés finomságaiban rejlik".
    
"Minden kaput szándékosan kinyitok (...) nem szokványos megoldásokat keresek, amelyek igazán eseménnyé teszik a koncertet" - mondta az énekes, egyebek között arra utalva, hogy előadása során többször együtt éneklésre kérte a közönséget.
    
A koncertet az Extremely Hungary elnevezésű amerikai magyar évad keretében rendezték meg. Palya Bea két szólistát választott maga mellé, Szokolay Dongó Balázst fúvós- és Dés Andrást ütőhangszereken, akikkel évek óta együtt játszik.
    
Mint elmondta, a Carnegie előzetesen csak azt kérte tőle, hogy a "folkosabb oldalát" mutassa meg, vagyis népzenei jellegű műsorral szerepeljen, s ő olyan hangzásokat, hangszereket, dallamokat válogatott össze, amelyeket esetleg kevéssé ismer a közönség.
    
A Carnegie Hall New York, egyben a világ egyik vezető előadóművészeti központja, amelynek ismertetője szerint Palya Bea "karizmatikus új arc, ragyogó énekes, aki a magyar népzenét és a cigány muzsikát jazz és popelemekkel ötvözi".
    
Az előadóművész - aki a Nemzetközi Írószövetség meghívására tavaly már járt New Yorkban, és nagy sikerrel lépett fel a PEN Word Voices Fesztiválon - egy hét múlva Washington egyik legrangosabb kulturális intézményében, a Kennedy Centerben is koncertezik.