A hegedűre, vonószenekarra és ütőkre írt Fratres az idén 80 éves komponista egyik legismertebb műve. A világon legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőnek számító Arvo Pärt munkái a kortárs filmművészetben is meghatározók Hollywoodtól Európáig. Életműve az idei CAFe Budapest fókuszában áll, a szombati koncert a születésnapja tiszteletére világszerte zajló események része.
    

Az orosz hegedűművész-karmester, Szergej Krilov mindkét minőségben bemutatkozik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben tartandó koncerten, amelyen Pärt műve mellett Mendelssohn d-moll hegedűversenye, Saint-Saens Bevezetés és rondo capriccioso című műve, valamint Bizet Carmen-szvitje csendül fel Scsedrin átdolgozásában.
    

Az 1970-ben Moszkvában született Szergej Krilov ötévesen kezdett hegedülni, és tízévesen már első zenekari turnéjára indult orosz, kínai, finn és német hangversenytermekbe.
    

Krilov, akinek művészetében az orosz és az olasz hegedűiskola legjava ötvöződik, olyan zenekarokkal és karmesterekkel dolgozott együtt, mint a Szentpétervári és a Cseh Filharmonikusok, a salzburgi Camerata Academica és a szentpétervári Mariinszkij Színház zenekara, illetve Vladimir Ashkenazy, Valerij Gergijev, Mihail Pletnyov, Jurij Bashmet és Kocsis Zoltán. Krilov elismertségét jelzi, hogy a világhírű csellista, Msztyiszlav Rosztropovics az öt legjobb élő hegedűművész közé sorolta.