bezár
 

art&design

2016. 04. 20.
Vitányvár régészeti leleteiből nyílik kiállítás Tatán
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Tatabánya és Oroszlány közötti Vitányvár régészeti feltárásainak anyagából nyílik kiállítás csütörtökön a tatai Kuny Domokos Múzeumban.

László János régész, a vitányvári ásatások vezetője az MTI-nek elmondta, az ásatások során előkerült a vár harangjának töredéke, valamint különböző ólomplombák, melyekkel a kereskedők pecsételték le zsákjaikat. A plombák alapján Belgiumból, Hollandiából, Dél-Németországból is jutottak el áruk Vitányvárba.
    

prae.hu

A megtalált érmék közül I. János cseh király ezüstgarasa számít ritkaságnak, mert nemesfém tartalma miatt jó fizetőeszköz volt és kevés példánya maradt fent. A fegyverek között találtak rézzel bevont, számszeríjhoz használt nyílhegyet, ennek hadi alkalmazás helyett inkább díszítő értéke volt.
    

Jó állapotban maradt fent egy kandalló indákkal díszített felső párkánya. Ilyen állapotú lelet a Dunántúlon eddig még nem került elő - ismertette László János.
    

A június végéig látható tárlaton tablók mutatják be a vár megjelenését különböző térképeken. Ezen túl számos fotón megjelenik az állagmegóvás eredménye.
    

Vitányvárat 1598-ban felrobbantották, azóta nem használták. A régészek a még most is a kétméteres magasságban álló falak omladékai között végezték a leletmentést.
    

Az esők a váron kívülre hordták a falak maradványait, ezekből a törmelékkúpokból edénytöredékek, köves gyűrű, ezüstpénz, díszes kés és rengeteg állatcsont kerül elő, utalva a vár eredeti funkciójára.
    

Vitányvárat feltehetően a XIII-XIV. század fordulója körül emelhették, első említése szerint 1324-ben királyi vár volt. Zsigmond király 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Várnagya, Silstrang Erik egy oklevél szerint 1417-ben azzal foglalatoskodott, hogy a Pozsony környékén garázdálkodó, majd a Vértes erdőségeiben meghúzódó rablókat kifüstölje rejtekhelyükről.
    

A várat a törökök négyszer is elfoglalták hosszabb-rövidebb időre, utoljára Pálffy Miklós seregei űzték ki őket onnan 1597-ben. A következő évben Pálffy és vezértársa, Adolf Schwarzenberg döntése nyomán az elavult erősséget felrobbantották. A XVIII. századtól az Esterházy család birtokához tartozó romvár köveinek egy részét a környék építkezéseihez hordták el.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Szomatikus felfogás a képzőművészet és táncművészet határán
A magyar művészet külföldi népszerűsítéséről Bukta Imre és Samu Géza példáján keresztül
art&design

Hermann Zoltán: "Odaát" című kiállítása nyomán (Semmelweis Szalon, Budapest, 2025. 10. 15. – 11. 13.)
art&design

A „Jövő a Jelenben” MOME Photography MA diplomakiállításáról

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 12. számáról
Beszélgetés Gerevich Andrással XXX című kötetéről
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 11. számáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés