bezár
 

irodalom

2009. 02. 25.
Az 1968-as sorsfordító év nem az erőszakról szólt
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az 1968-as esztendő nem elsősorban az utcai erőszakról, a felgyújtott autókról és a követ dobáló fiatalokról szólt, ahogy az még ma is kirajzolódik a médiában; a sorsfordító év mélyen beavatkozott a későbbi történelmi folyamatokba - hangoztatta Krausz Tamás történész kedden Budapesten, amikor bemutatta a témában megjelent tanulmánykötetet.

prae.hu

Az 1968: Kelet-Európa és a világ című kötet szerzői ezzel az egyoldalú megközelítéssel akartak szakítani, amikor bemutatták a történelmi örökség sokféleségét, azt hogy a négy évtizeddel korábbi események mit jelentettek a Európában, a "keleti blokk" országaiban, köztük Magyarországon - hangzott el.

A kötet a kelet-európai tanulmányok sorozat legújabb kiadványa, a szerzők között van Krausz Tamás, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára mellett Földes György, Bartha Eszter, Székely Gábor, Maruzsa Zoltán és Mitrovits Miklós.

Krausz Tamás szerint "Kelet-Európa és Nyugat-Európa történelmi órája 1968-ban sem járt együtt"; másféle értékek, másféle gondolati irányzatok fejlődtek ki még a fennálló rendszerrel szembeni lázadása tekintetében is.

Míg Nyugat-Európára inkább a közösségi, "szocialisztikus" átalakítások voltak jellemzőek, addig a kelet-európai események középpontjában jellemzően a piacgazdaság és a demokrácia problémája állt.
Krausz Tamás úgy látja, az 1968-as év "világtörténelmi jelentőségű fordulatot" vont maga után, ennek ellenére a modern történetírás gyakorlatilag alig vett róla tudomást. A tanszékvezető ezért "konkrét történeti kutatásokra" hívott fel, amelyek feltárhatják a "sokszínű folyamatot".

A történész arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy 1968 után egy olyan világ formálódott, amelyet a forradalmárok egyáltalán nem kívántak, sőt, amelyet éppen el akartak kerülni. Mivel céljaikkal ellentétes folyamatok indultak el, ezért 1968 ebből a szempontból vereséget szenvedett - fűzte hozzá.

Arról is beszélt, hogy emberjogi szempontból ugyanakkor a "forradalmi üzenet" fennmaradt; ekkor fogalmazódtak meg a kisebbségvédelem, az antirasszizmus vagy a feminizmus ma is aktuális kérdései.
Mitrovits Miklós, aki a kötetben az 1968-as lengyelországi történéseket vette górcső alá, arról írt, hogy a lengyel ellenzéki mozgalom ekkor érkezett fordulóponthoz. Ekkor számoltak le azzal a mítosszal, hogy a párton belül kell reformokat kikényszeríteni, és ettől kezdve inkább a társadalomra támaszkodva akartak reformokat kikényszeríteni a párttól.

nyomtat

További írások a rovatból

Beszélgetés Gulyás Adrienn műfordítóval
Recenzió az elmúlt három év elsőköteteiről
Bemutatták a Kaddis Radnóti Miklósért című verseskötetet
Tandori Dezső Töredék Hamletnek című kötetéről

Más művészeti ágakról

Baráth Áron & Pál Katja alkotásai a VILTIN Galériában
art&design

Gwizdala Dáriusz: Epres Smoothie
gyerek

A fák bűvös birodalma – Boszorkányos erdei küldetés a Vajdahunyadvárban
A Rémségek kicsiny boltja a Pesti Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés