Doncsev András, az NKA alelnöke a hazai folyóiratokról rendezett tanácskozást megnyitva hangsúlyozta: a találkozás célja, hogy párbeszéd útján próbáljanak megoldást találni a folyóiratok helyzetére. Az NKA a legtöbb lap esetében az utolsó támogató "mentsvár", részükről azonban mégis a leginkább ostorozott szervezet - vetette fel.
    

Az alap alelnöke szerint a művészeti folyóiratok nagy része egyfajta mérce, amelyet nem vethetünk el, felvetődik azonban a kérdés: melyik folyóiratokra érdemes figyelni? Az olvasottság nem lehet az egyetlen fokmérő, de az is egyértelmű, hogy a jelenlegi támogatási rendszer fenntarthatatlan - emelte ki.
    

Doncsev András elmondása szerint az NKA a könyv- és folyóirat-támogatási rendszer első lépcsőjeként az alkotókat támogatja, majd hozzásegíti őket a megjelenéshez folyóiratokban, kiadványokban, végül eljuttatják a lapokat a könyvtárakba, sőt azok korszerűsítéséhez is támogatást nyújtanak.
    

Mint hangsúlyozta, nemcsak a szépirodalmat, hanem a könyv- és folyóirat-kultúra egészét kívánják támogatni, a tudományos, ismeretterjesztő, művészeti kiadványokat is.
    

Az NKA forrásai azonban végesek - hívta fel a figyelmet az alelnök. A tavaly beérkezett pályázati igények a szabadon felosztható 3,6 milliárd forint tízszeresére rúgtak. Valamennyi folyóirat életben tartása elvinné az összkeret egynegyedét, ez azonban a többi művészeti ág rovására nem engedhető meg - jegyezte meg.
    

Mint hozzátette, a művészeti folyóiratok támogatására idén 1,4 milliárd forint pályázati igény jelentkezett, míg erre a célra mintegy félmilliárd forintot tudtak fordítani, ebből 150 milliót a szakmai kollégiumok saját keretükből csoportosítottak át.
    

Doncsev András reményét fejezte ki, hogy jó gyakorlatok bemutatásával, új ötletek megfogalmazásával, higgadt párbeszéddel mégis közös nevezőre lehet jutni.
    

A folyóirat-támogatási rendszerről szóló beszélgetésen Pápay György, a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője arról beszélt, hogy az irodalmi lapok tevékenysége egyfajta alapkutatáshoz hasonló: innen indulnak a később befutott írók, mégis nehéz a széles közönség felé nyitni irodalmi lappal, mert ezeket jórészt a szakma olvassa.
    

Papp Endre, a Hitel felelős szerkesztője szerint a Magyarországon kialakult folyóirat-struktúra páratlan érték. Elfogadhatatlan, hogy a lapokat "állandóan a szőnyeg szélére állítja a hivatal", hogy igazolják létüket, hiszen "a folyóiratok értékesebbek, mint a hivatal" - fogalmazott.
    

Szentmártoni János, a Magyar Napló ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején a folyóiratok kiestek a közérdeklődésből, és a szakmai berkekbe húzódtak vissza. Azóta hiába küzdenek az olvasók eléréséért, mert a média figyelmét ritkán tudják felkelteni.
    

Margócsy István, a 2000 alapító szerkesztője úgy vélte, az elmúlt kétszáz évben mindegyik folyóirat egy viszonylag vékony értelmiségi réteghez beszél, mégis a folyóirat-kultúra az, amelyben az értelmiségi vitáknak le kell zajlania. Itt a példányszámra hivatkozni frivol dolog, a költség-haszon elv eltévesztése - jegyezte meg.
    

Tompa Andrea, a Színház főszerkesztője arra mutatott rá, hogy a lapok számára a legnagyobb kihívás a tervezhető működés. Az NKA például most írt ki pályázatot őszi lapszámokra, hetven napos elbírálási határidővel, pedig októberre már a 2017-es támogatások számait kellene ismerni. Nemcsak az a kérdés tehát, mennyi a pénz, hanem a tervezhetőség is - jelezte.
    

Kiss Éva, a Magyar Iparművészet főszerkesztője hozzáfűzte: a lapoknak már most tudniuk kellene, hogy jövőre milyen összegre számíthatnak az NKA-tól.
    

Többen fölvetették, hogy korábban rendkívül jól működött az alap hároméves támogatási program, amely tervezhetőséget biztosított, Tompa Andrea szerint ráadásul az is problémát jelent, hogy a folyóirat-támogatásnak már nincs önálló szakkollégiuma az NKA-ban.
    

A beszélgetés résztvevői által megfogalmazott kritikákra, hozzászólásokra reagálva Doncsev András jelezte: nem lát lehetőséget a források bővítésére, a kiszámíthatóságot azonban javítanák a hároméves támogatási szerződések tervezett visszahozatalával.
    

Az alelnök emlékeztetett arra, hogy az NKA-nak több szervezeti változással kell megküzdenie, a művészeti élet szempontjából örömteli fejleményként szólt azonban arról, hogy a közszolgálati televízión most indult új kulturális csatorna.
    

A konferencia második kerekasztalának résztvevői a folyóiratok nyomtatott és online megjelenésének problémáit járták körül.