A vásár mérlegét megvonva Oliver Zille azt emelte ki, hogy az elektronikus könyvek, az úgynevezett e-bookok és az internet ellenére nem csökken az érdeklődés a nyomtatott könyvek iránt. Értékelése szerint a könyvvásár bizonyította, hogy gazdaságilag nehéz időkben különösen megnő a könyv és általánosságban az irodalom - azaz az értékes gondolatok - jelentősége.

Az idei vásár középpontjában egyformán állt a szépirodalom, valamint a történelem, különös tekintettel a berlini fal leomlásának 20. évfordulójára. A vásár ismét bizonyította egyedülálló arculatát, mégpedig azt, hogy a frankfurtival ellentétben a lipcsei felolvasói vásár, amikor az egész városban - könyvesboltoktól iskolákon át egészen a gyógyszertárakig - mindenütt felolvasói rendezvényeket tartanak a Lipcse olvas mottó keretében.

Magyarország a Magyar Könyvalapítvány és berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH) közös szervezésében vett részt a vásáron. Fehéri György irodalomtörténész, a CH munkatársa az MTI-nek vasárnap elmondta: az idei magyar jelenlét az intézet koncepciójának megfelelően elsősorban a női szerzőkre, köztük Bódis Krisztinára, Bán Zsófiára, Kiss Noémira, Lovas Ildikóra és Forgó Lédára összpontosított. A magyar részvétel külön színfoltjaként Bódis Krisztina egy lipcsei középiskolában rendhagyó irodalomórát tartott 15-16 éves diákoknak a mai magyar irodalomról.

A női szerzők mellett a magyar résztvevők között volt ezúttal is Dalos György, aki szokás szerint irodalmi beszélgetéseket vezetett, továbbá Esterházy Péter, akinek Németországban most megjelent új könyvét a Semmi művészetet (Kein Kunst) mutatták be. Végül a könyvvásár vendége volt Konrád György is, aki a 70-es és 80-as évek magyar társadalmáról és a szamizdat irodalom jelentőségéről tartott előadást.
A lipcsei könyvvásár keretében a Collegium Hungaricum először mutatta be a nyilvánosság előtt úgynevezett Balaton-projektjét, amelynek hivatalos neve: "Német egység a Balatonnál (Deutsche Einheit-Balaton). Fehéri György elmondta: annak történetét próbálják ábrázolni, hogy a rendszerváltás előtti években a kelet- és nyugatnémetek balatoni találkozói miként "előlegezték meg" a német egység helyreállítását. A CH ennek keretében a "privát történelemre" összpontosít, konkrétan pedig arra, hogy a hetvenes, illetve nyolcvanas évekből milyen emlékek maradtak meg elsősorban filmeken, fotókon és írásos feljegyzéseken. Az összegyűjtött anyagokból a magyar kulturális intézet a berlini fal leomlásának 20. évfordulójához időzítve október elejétől kiállítást rendez, s megjelenik egy könyv is, amely szintén a balatoni találkozók történetét dolgozza fel. Végül pedig a történelmi dokumentációkból Forgács Péter filmet is készít.