bezár
 

art&design

2019. 04. 21.
A biomorfizmus az 1920-1950 közötti művészetben
Két párizsi galéria közös kiállítása világhírű magyar művészekkel
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A biomorfizmus az 1920-1950 közötti művészetben Április közepén újabb olyan izgalmas tárlat nyílt Párizsban, amelyen híres magyar származású művészek munkái is kiemelt helyet kapnak.

A Le Minotaure és az Alain Le Gaillard Galériákban június végéig tekinthető meg a húszastól az ötvenes évekig terjedő periódus biomorf művészetét összefoglaló kiállítás (Biomorphisme 1920-1950), melyen közel félszáz művész - többek Jean Arp, Joan Miró, André Masson, César Doméla, Man Ray, Auguste Herbin, Jean Hélion, Léon Tutundjian - jelentős, mintegy 80 alkotása (festmények, szobrok, fotók) mellett Brassaï, Beöthy István, Ebneth Lajos, Moholy-Nagy László és Réth Alfréd műveivel is találkozhatnak a látogatók. A kiállítás katalógusában Guitemie Maldonado művészettörténész, a téma szakértőjének (Le cercle et l'amibe: le biomorphisme dans l'art des années 1930 című könyv szerzője) tanulmánya olvasható.

Mi az a biomorf művészet?

A New York-i MOMA-ban 1936-ban rendezett Kubizmus és absztrakt művészet (Cubism and Abstract Art) című kiállítás rendezésekor Alfred Barr korának két nagy irányzatát különböztette meg: egyrészt a geometrikus absztrakt, másrészt a nem geometrikus, avagy – az ő szóhasználatával élve – biomorf absztrakt művészetet. Az előbbit inkább intellektussal, míg az utóbbit inkább az intuícióval és az érzelemmel hozza összefüggésbe, szerinte organikus avagy biomorf és inkább körkörös formákkal dolgozik, mint geometrikus szögletesekkel. Számára a biomorf művészet inkább dekoratív, mint strukturális, valamint a misztikum, az irracionális és a spontaneitás iránti rajongása miatt erősebben rokonítható a romantikával, mint a klasszicizmussal. Eszmefuttatásával az absztrakt többfajta változata felé nyitott utat, túlmutatva a pusztán formai értelmezésen. Egyébként, ha végigtekintünk a Barr megállapítását megelőző évtized műalkotásain, észrevehetjük, hogy ezek a körkörös és az amőba-alakú, vagyis a formát és az életet idéző motívumok – amint ez a kifejezés görög alapösszetevőiből, bíos, mint élet és morpha, mint forma szavakból is látszik – nemcsak az absztrakt, de a figuratív alkotásokon is visszaköszönnek, különösen a szürrealistáknál.

A két világháború közötti időszakban ez a fajta formanyelv igen elterjedt, nem pusztán földrajzi értelemben, hanem a művészeti ágak sokféleségében: festészetben, szobrászatban, fotóban, dizájnban és építészetben egyaránt. E jelenség már volumene miatt, önmagában is figyelemre méltó.

Távol, mégis közel

Ez a formai rokonság olyan, távoli művészek egymás mellé való állítását teszi jogossá, mint Jean Arp, Auguste Herbin, André Masson, Jean Hélion, Yves Tanguy, Beöthy István, Georges Valmier vagy éppen Moholy-Nagy László: ezáltal túllép a korszak jellegzetes, irányzatokat elválasztó szakadékain és a modernitás egy újfajta olvasatát sugallja.

A magyarok

A kiállítók névsorában öt magyar származású művész nevére bukkanhatunk. A budapesti képzőművészeti egyetem névadójának, Moholy-Nagy Lászlónak CH7 című, 1939-es olajképe igazi kuriózumnak számít. A világhírű magyar fotósokat Brassai, (azaz Halász Gyula) képviseli egy 1934-es, Korall című, korabeli fotográfiájával. Ebneth Lajostól egy 1928-as papír munkát, míg Réth Alfrédtól egy 1934-es festményt láthatunk. A szobrász Beöthy István négy alkotását szintén megcsodálhatják a látogatók.

Ezt kínálja ez a kiállítás: nem egy könyv lapjain, hanem egy galéria falain egymás mellé helyezve különböző kategóriákba sorolt műveket láthatunk és újragondolhatjuk, milyen hatást, új megközelítésmódokat vet fel ez a szokatlan, váratlan egymásmellettiség. Magától értetődően többről van szó, mint pusztán formai összecsengésről. Egy mélyebben gyökerező világlátásról, művészeti és formai koncepcióról árulkodik: a törekvésről, hogy Malevics Négyzetének és Mondrian neoplaszticizmusanak tabula rasáján túl új alapelveket és formákat találjanak. A cél olyan műalkotások létrehozása, melyek az élet eredendő formáiból merítkeznek, saját belső logikájuknak engedelmeskednek és az anyag tulajdonságaiból táplálkoznak; a mozgást, a folyamatot megjelenítő, és nem egy állapotot rögzítő, élő műveké – a szó legteljesebb értelmében.

 

A Biomorphisme 1920-1950 kiállításai június 29-ig tekinthetők meg a Le Minotaure (Galerie le Minotaure; 2, rue des beaux-Arts 75006 Párizs) és az Alain Le Gaillard Galériákban (galerie alain le gaillard; 19 rue Mazarin 75006 Párizs). 

Kép: Moholy-Nagy László, CH 7, 1939, Olaj, vászon, 107 x 130 cm

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Papageorgiu Andrea alkotásai a Barabás Villában
art&design

Koleszár Stella kiállítása a Kis Présházban (1111 Budapest, Bartók Béla út 44.)
„Határtalan Design”/ Design Without Borders a FUGÁban

Más művészeti ágakról

Nils Frahm: Day
Szálinger Balázs volt a Költőim sorozat vendége
gyerek

Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés