bezár
 

zene

2022. 03. 24.
Elhunyt Szkárosi Endre, a Szépírók Társasága előző elnöke
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Elhunyt Szkárosi Endre, a Szépírók Társasága előző elnöke Életének 69. évében kedden elhunyt Szkárosi Endre József Attila-díjas költő, intermediális művész, művészeti író, performer, műfordító, egyetemi tanár – erősítette meg a Szépírók Társasága, amelynek 2018-tól 2021-ig elnöke volt.

Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten, 1971-72-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karára járt, majd 1977-ben a Bölcsészettudományi Kar magyar–olasz szakán kapott diplomát. A Mozgó Világ szerkesztőjeként dolgozott 1978-től, 1983–1988 között a Lapkiadó munkatársa volt. A szegedi József Attila Tudományegyetem olasz tanszékén 1984-től, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1994-től olasz irodalmat tanított, 2012-től egyetemi tanár, 2013-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori tanácsának külsős tagja lett.

Az 1970-es évek végétől hangköltészettel és totális koncertszínházzal is foglalkozott, 1984-ben megalapította a Szkárosi and Konnektor művészeti koncertszínházat. Ő gondozta 1986-tól az Új Hölgyfutár című lap- és revüvállalkozást, amely a hazai párhuzamos kultúra, avantgárd irodalom és művészet nyomtatott, illetve élő színpadi fóruma volt. Térköltészeti és videó munkáival, versszobrokkal rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon, hangköltészeti alkotásaiból számos felvételt készített, 1987-től videóköltészettel is foglalkozott. Az 1990-es években az angol Towering Inferno és a magyar Spiritus Noister együttessel zenélt. Költészeti-művészeti tevékenységét transzpoézisnak nevezte el.

Szkárosi Endre 2020-tól volt tagja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vezetői testületének, 2018-tól 2021-ig a Szépírók Társaságának elnöke volt. Művészetét számos díjjal elismerték, 1986-ban Kassák-díjat kapott, a Locus Signi-díjat 1994-ben, József Attila-díjat 2007-ben, Mészöly Miklós-díjat 2012-ben, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét 2016-ban vehette át.

Főbb művei között szerepel az Ismeretlen monológok (versek, 1981); a Szellőző Művek (költészet-művészeti könyvmunka, Galántai Györggyel, 1990); a Mi az, hogy avantgárd? (2006); a Merülő Monró (versek, 2007);  a Verboterror (performanszköltemények, 2013); a Véletlenül nem jártam itt (válogatott és új versek, 2018) és az Égzsák (régi és új hangköltemények cd-vel, 2020). Hanghordozón jelent meg egyebek mellett a Támad a szél (Márta Istvánnal, Bernáth(y) Sándorral, 1987), a Rózmari és a Tűzfal (a Konnektorral, 1990, 1993); a Spiritus Noister (Kovács Zsolttal, Sőrés Zsolttal, 1994) és a Nemzeti zajzárványok (a Spiritus Noisterral, 1996). Lemezei közé tartozik a Hangmánia (a Konnektorral, Enzo Minarellivel, 1992), a Kaddish (a Towering Infernóval, 1993); a Szkárosicon (2002); Kurt Schwitters-Spiritus Noister: Ursonate két énekhangra és zenei környezetre (2003) és a Szkárosi & Konnektor & Bernáthy (2004).

Négyzetes kép a leadben: Szépírók Társasága Facebook-oldala

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A Prae körkérdése zeneszerzőkhöz: Kondor Ádám válaszol
Interjú Borlai Gergővel a véletlenek működéséről, a hazai és külföldi zenei szcéna működéséről, a zene marketingjéről
Mayhem-koncert + Mortiis, Exodikon a Barba Negrában, 2022. április 29.
Interjú Pusker Júliával fordulópontokról, külföldi érvényesülésről, a klasszikus zenei előadóművészet minőségének alakulásáról

Más művészeti ágakról

Kötetlenül: Veszprémi Szilveszter
Első alkalommal adták át a Jerger Krisztina-díjat
A Poszthumanizmus és... sorozat újabb eseménye
Fazakas Péter: A játszma


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés