bezár
 

zene

2022. 05. 05.
Botvay Károly csellóművész kapta a Weiner Leó Emlékdíjat
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Botvay Károly csellóművész kapta a Weiner Leó Emlékdíjat Botvay Károly csellóművész kapta idén a Weiner Leó Emlékdíjat – közölte a Zeneakadémia szerdán, a díjátadó napján. Az eseményen jelen voltak a díj kuratóriumának tagjai – Vigh Andrea rektor, valamint Kutnyánszky Csaba és Fekete Gyula rektorhelyettesek, továbbá a Zeneakadémiához kötődő több neves muzsikus, oktató, intézményvezető.

Az elismerést azok a kiváló muzsikusok és zenepedagógusok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat. A díjat 2004-ben alapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, miután Weiner Leó örököse, Schwartz Imréné végrendelete alapján az intézmény örökölte a zeneszerző hagyatékát és vagyonát.

A díjazottról Fülei Balázs zongoraművész, a Kamarazene Tanszék vezetője írt laudációt. ,,Mindig lehetne ezer okot találni a panaszkodásra. Tőle sohasem hallottuk. Honnan ez a lendület?" – idézte fel Botvay Károly szinte örök energiáját, hozzátéve: ,,A mai napig kifogyhatatlan lelkesedéssel és odaadással tanítja vonósnégyes és egyéb kamaracsoportjait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Szerencsésnek mondhatja magát mindenki, aki Botvay tanár úrnál tanult vagy tanul éppen most. Ízlésvilága, értékrendje jelenné teszi a múltat, termékeny keretet ad a jövőnek. A Weiner-emlékdíj számunkra ezt jelképezi: az értékek időtállóságát. A zene iránti megmásíthatatlan elhivatottságot." - hangsúlyozta Fülei Balázs, arra kérve a mestert: továbbra is tanítson, instruáljon, véleményezzen, hogy erősödhessenek a fiatalabbak.

Botvay Károly 1932-ben Sopronban született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott. Tanára volt mások mellett Kodály Zoltán, Weiner Leó, Lajtha László, Banda Ede, Friss Antal, Bárdos Lajos, Járdányi Pál, Ligeti György, Mihály András, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. A Zeneakadémián 1983-tól oktat, jelenleg professor emeritus. Vendégtanárként és mesterkurzusokat tartani járt a világ számos pontján, az Egyesült Államoktól Anglián, Svájcon át Japánig és Ausztráliáig. A Magyar Állami Operaház tagja volt 1957-től 1994-ig, 1963-tól szólócsellistája, eközben 1977-ig a Bartók Vonósnégyes tagja (Komlós Péter, Devich Sándor és Németh Géza mellett), majd 1977-től a Budapesti Vonósok alapító művészeti vezetője és 30 éven át szólamvezetője. A művész 1978 és 1983 között az Aldeburgh Vonóstrió tagjaként, 1979 és 1982 között a Végh kvartett tagjaként is tevékenykedett, 1983-ban a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja,  szólamvezetője 1992-ig. Az Új Budapest Vonósnégyes tagja volt (Kiss András, Balogh Ferenc és Bársony László mellett) 1985-től 2005-ig, 1987-től 1991-ig pedig az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar szólamvezetője volt. A Budapesti Vonósokkal elsőként, önerőből megalapította 1994-ben az eszterházai Haydn Fesztiválok elődjét. Vonósnégyeseivel jelentős nemzetközi sikereket ért el, évente legalább 100-120 koncerttel voltak jelen különböző földrészek legfontosabb koncerttermeiben, a rendszeres lemezfelkérések mellett.

Olyan külföldi, világhírű muzsikusokkal kamarazenélt együtt, mint Emil Gilelsz, Christoph Eschenbach, Malcolm Frager, Pinchas Zukerman, Nobuko Imai, Jean-Pierre Rampal. Hatvanéves zenei pályafutása alatt öt kontinensen mintegy 6000 hangversenyt adott, fellépett többek közt a Sydney-i Operaház megnyitó fesztiváljának díszhangversenyén, a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a spanyol királyi palotában, a montreáli világkiállításon, Otto Klemperer 85. születésnapján Londonban.

A Bartók Vonósnégyessel mintegy ötven, az Új Budapest Vonósnégyessel nagyjából hatvan, a Budapesti Vonósokkal pedig körülbelül hetven lemezt készített. A Bartók Vonósnégyessel elnyerte 1964-ben a liege-i vonósnégyes verseny I. díját, 1965-ben a Liszt-díjat, 1970-ben a Kossuth-díjat, 1986-ban a Bartók-Pásztory-díjat; az Új Budapest Vonósnégyessel 1997-ben ismét Liszt-díjat kapott, 2001-ben pedig a Tátrai Vilmos Emlékgyűrűt, a Budapesti Vonósok alapító művészeti vezetőjeként szintén 2001-ben ismét átvehette a Bartók-Pásztory-díjat; ezen felül 2007-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Díját.

Fotó: Zeneakadémia, Mudra László

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Balogh Máté és Tornyai Péter kantátáinak előadása
Lully–Molière: A kénytelen házasság
Interjú Pusker Júliával fordulópontokról, külföldi érvényesülésről, a klasszikus zenei előadóművészet minőségének alakulásáról
Pátkai Rozina Minka koncertje

Más művészeti ágakról

Testközelben – Érzékiség az új német filmekben
Interjú Totth Benedekkel írásról, fordításokról és a magyar irodalom lehetőségeiről külföldön
irodalom

Szív-fitness Szív-fitness
Helyzetjel
gyerek

El kellett mozdulni a mesevilág felé El kellett mozdulni a mesevilág felé
Interjú Molnár T. Eszter írónővel és Török Zoltán természetfilmessel


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés