bezár
 

irodalom

2023. 10. 28.
Hetényi Zsuzsa laudációja Alföldy Mari és Vjacseszlav Szereda A Tóth Árpád díja elé
Lélektől lélekig
Tartalom értékelése (3 vélemény alapján):
A díjat 2023. október 28-án, szombat este hirdették ki a Három Hollóban, ahol a laudáció is elhangzott.

Az „A Tóth Árpád díj” idén először kerül kiosztásra, és nem mindennapi előélete van.[1] Tiltakozás szülte, és a szakmai értékek védelmére létrejött civil összefogás. A Szépírók Társaságának köszönhetően a MEGY tagjainak szavazatán alapuló páros jelölés célba ért: a díjat egy amszterdami házaspár, Alföldy Mari magyar-holland fordító és Vjacseszlav Szereda oroszra fordító nyerte el. A díj egy európai kisnyelvet és egy széttört, háborúban megcsonkított kultúrát kapcsol össze a magyar irodalommal.

Mari és Szláva Magyarországon ismerkedtek meg, a balatonfüredi Fordítóházban.. Azóta is párhuzamosan haladnak, annyira, hogy nemritkán azonos műveket fordítanak hollandra és oroszra, és gyakran Füreden, a dél-keleti sarokszobában.

Alföldy Mari hollandra fordított szerzőinek listája impozáns. Krasznahorkai László (5 könyv), Borbély Szilárd, Kosztolányi Dezső (3 könyv), Konrád György (2 könyv), Kaffka Margit, Kertész Imre (3 könyv), Závada Pál, Ottlik Géza, Márai Sándor (3 könyv) ‑‑ és a Meseország mindenkié. Krasznahorkai László Háború és háború című regényének fordítása, amely 2022-ben jelent meg, idén felkerült a holland Európai Irodalmi Díj rövidlistájára.

Mari alapította és vezeti az Amszterdami Magyar Szalont, a kinti magyar közösség klubját, ahová a magyar kulturális élet jeles alkotóit hívja meg, minderre nem kevés saját forrást is áldozva. Rendszeresen vezet holland-magyar fordítói workshopokat, ezen felül hivatalos tolmács is.

Díjai: Füst Milán fordítói ösztöndíj, Kosztolányi fordító díj, Filter-díj, Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2009).

Vjacseszlav Szereda évtizedek óta népszerűsíti a magyar irodalmat az orosz olvasóközönségnek, sokáig a moszkvai magyar kulturális intézettel szoros együttműködésben.

Szerzői: Nagy Lajos, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, József Attila, Déry Tibor, Weöres Sándor, Orosz István, Esterházy Péter (2 regény és egy esszékötet), Vámos Miklós, Nádas Péter (2 regény, egy elbeszélés- és egy esszékötet), Gárdos Péter, Szőcs Géza, Nádasdy Ádám, Krasznahorkai László (4 regény), Spiró György, Grendel Lajos és más írók.

Szerkesztette többek között a Magyarok és Európa című esszékötetet (2002), Weöres Sándor Tűzkút (1988) és József Attila A semmi ágán (2005) című orosz nyelvű verseskötetét.

Levéltári kutatásai alapján – számos orosz és magyar nyelvű folyóiratpublikáción kívül –, több dokumentumkötet jelent meg Oroszországban és Magyarországon (magyarul pl.: Hiányzó lapok 1956 történetéből, 1993; Döntés a Kremlben, 1956; Viták Magyarországról az SZKP KB elnökségi ülésein, 1996.).

A magyar irodalom oroszországi népszerűsítéséért 2005-ben Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki, míg az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos kutatásaiért 1998-ban a Nagy Imre emlékplakettel.

Az Inosztrannaja Lityeratura világirodalmi folyóirat 2004-ben „Az év legjobb fordításáért”, 2008-ban pedig „Műfordítói munkásságáért” díjakban részesítette.

Tagja a „Masztyera Lityeraturnovo Perevoda” Orosz Műfordítói Céhnek, amely Nádas Péter Emlékiratok könyve című regénye fordításáért 2015-ben a Mester díjjal tüntette ki.

Fordításait többször jelölték a jelentős Jasznaja Poljana irodalmi díjra Oroszországban: 2018-ban Nádas Pétertől az Emlékiratok könyvét; 2019-ben Krasznahorkai Lászlótól a Sátántangót; majd 2022-ben Nádas Péter válogatott kispróza-kötetét (Utazás egy vadkörtefa körül).

2020-ban két munkáját jelölték a rangos Pjatyigorszkij Irodalmi Díjra: Krasznahorkai regényét, a Sátántangót és Orosz Istvánét, a Sakkparti a szigeten-t.

Az oroszországi kritika Esterházy, Nádas és Krasznahorkai fogadtatásából világos, hogy e szövegeknek szinte közéleti jelentőségű hatásuk van. Gyakran hivatkoznak rá és idézik, amikor például a Kelet-Nyugat viszonyt vagy a kelet-európaiság fogalmát tárgyalják.

Éppen 100 éve, hogy Tóth Árpád a „mérhetetlen messzeség”-be kiáltotta a kérdést: „össze nem találunk már soha / A jégen, éjen s messziségen át?” Hátha a díjjal tudtunk most adni egy választ. Egy felemelő választ.


[1] Hetényi Zsuzsa: „szent nagy Fenekedbe beléomolni”. Az I. kerület Tóth Árpád Műfordító Díjához. Élet és Irodalom LXVII, 36. sz. 2023. szept. 8. https://www.es.hu/cikk/2023-09-08/hetenyi-zsuzsa/szent-nagy-fenekedbe-beleomolni.html

 

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Az év ódaköltője 2024 pályázat eredményhirdetése
Kritika Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötetéről
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége

Más művészeti ágakról

Alex Garland: Polgárháború
Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
A 14. Frankofón Filmnapokról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés