Az intézmény éves kiállításait és tevékenységét évek óta egy-egy olyan gondolat köré szervezi, amely reflektál a múzeumok és a kortárs művészet 21. századi szerepvállalására - mondta Készman József, a múzeum gyűjteményi, kiállítási és tudományos főosztályának vezetője, felidézve, hogy tavaly a kortárs képzőművészet más művészeti ágakkal közös kapcsolódási pontjait tárták fel, és nagy hangsúlyt fektettek a hátrányos helyzetű közösségek megszólítására.

Kiemelte, hogy az idei kiállítási program összeállításakor rendhagyó módon nem egy átfogó kerettéma, hanem az eltérő művészeti gyakorlatok kerültek a középpontba. Mint mondta, a kortárs művészet megértéséhez fontos, hogy láthatóvá váljanak az alkotásokat létrehozó helyzetek és kapcsolatok, ezért az idei kiállításokban bemutatott gyakorlatok túllépnek a hagyományos kereteken, összekapcsolják a művészetet a társadalommal, és új kifejezési formákat, közösségi élményeket teremtenek.

Ennek szellemében nyílik meg csütörtökön a Női kvóta 02. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből című válogatás. A kétrészes kiállítás második része a nők által választott műfajokat és témákat járja körbe, valamint a nők művészeti teljesítményét és eredményeit mutatja be az elmúlt fél évszázadban, a múzeum saját gyűjteményén keresztül.

A múzeumpedagógiai indíttatású Gyakran ismételt kérdések – GYIK/FAQ projekt magáról a befogadás folyamatáról szól, és alapvető kérdéseket fogalmaz meg általában a műalkotásról, a művészetről, annak helyéről és szerepéről az emberek életében, március közepétől pedig az Y-profil című tárlaton fiatal alkotók a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményében található munkáival ismerkedhet meg a közönség.

Az év egyik fontos kiállítása a Talált terepen – Művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből című bemutató lesz, amely a legrangosabb francia elismerést elnyert, eltérő kulturális és intézményi környezetben dolgozó művészek változatos alkotói stratégiáit mutatja be a magyarországi nézők számára.

A hagyományoktól eltérően június elejétől lehet majd látni a fiatal művészeknek meghirdetett Esterházy Art Award díjra jelölt munkákból válogatott, kétévente megrendezendő tárlatot, amely arra törekszik, hogy bemutassa a fiatal alkotókat, az ő művészetképüket, műalkotás-definíciójukat és eltérő művészi gyakorlataikat.

Az őszi szezon a Big Bang - Táguló gyűjteményi horizontok című új, a Ludwig Múzeum gyűjteményéből válogatott, nagyszabású tárlattal indul, amely a gyűjtemény alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ez az áttekintés az alapítástól a mai napig egyfajta önreflexióként is értelmezhető a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira nézve.

Szintén szeptembertől lesz látható a Világszépe Alapítvány projektje, a Világszép korTárs kapcsolódások. A jubileumi kezdeményezés 25 alkotót és több mint 50 állami gondoskodásban élő fiatalt hozott össze, lehetőséget teremtve ezzel az emberi és művészeti kapcsolódásra.

A Golden Repair – Finom Illesztések? egy hosszú távú kurátori vállalkozás folytatása lesz, amely a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, beleértve a társadalmi, ökológiai, valamint testi és lelki folyamatokat, a Vihar előtt - Tajvan a múlt és jövő határán címmel novemberben nyíló kiállítás pedig nagy hangsúlyt fektet majd az aktuális tendenciákra, és azokra a művekre, amelyek bemutatják Tajvan tudományos és technológiai fejlődését, valamint azt a történelmi, társadalmi-politikai hátteret, amely Tajvan sajátos identitását, valamint a mai dinamikus, nyitott társadalmát formálta.

Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda osztályvezetője elmondta, hogy az idei Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállítása nem építészeti törekvéseket, hanem az építészeti tudás átadását mutatja majd be 12 magyar sikertörténeten keresztül. 

A projekt az építészeti pályaelhagyás globális jelenségével foglalkozik, és a pozitív történetek mellett egy széleskörű egyetemi hallgatói kutatás eredményét tárja majd a nézők elé. A Nincs itt semmi látnivaló című tárlat egyszerre dokumentálja a múltbeli eredményeket, kritizálja a jelenlegi normákat, és cselekvésre szólítja fel az új építészhallgató-generációkat.

Szipőcs Krisztina, a múzeum szakmai igazgatóhelyettese elmondta, hogy az intézmény tavaly csaknem százezer látogatót fogadott, és tíz kiállítást rendezett. 

A vezető beszélt arról is, hogy minisztériumi döntés alapján az intézményhez került az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda, amely az országos műteremlakás hálózat pályáztatásáért, valamint a köztéri alkotások zsűrizésért felel.

Hemrik László, a múzeumpedagógiai módszertani központ vezetője felidézte, hogy tavaly 250 múzeumpedagógiai programot szervezett meg az intézmény, amelyet csaknem negyven egyetemi csoport, és több mint kétezer középiskolás látogatott meg. 

A vezető kiemelte, hogy évről-évre egyre több egyetemi és középiskolás diákcsoportnak szerveznek programokat, de szeretnének az általános iskolás korosztály felé is nyitni. Kiemelte továbbá, hogy népszerűek a vasárnapi, felnőtteknek szervezett workshopok, valamint a művészetterápiás programok is.

négyzetes kép a leadben: