Kígyós Sándor a pécsi művészeti élet emblematikus alakja volt, szobrászként, tanárként, népművelőként és televíziós műsorvezetőként is formálta a város és a közösség kulturális arculatát, köztéri alkotásaival pedig ma is lehet találkozni Pécs különböző pontjain. A pécsi székesegyház előtt, a Xavér utcában vagy a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kertjében is állnak munkái.

A június 8-ig látható, A meghajlított kő című tárlat anyagát rangos intézmények és magángyűjtők – köztük a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsváradi vár Kígyós Sándor-emlékszobája, a Hermann Ottó Múzeum, valamint Pécs Városa és a művész családja – kölcsönözték.

Kígyós Sándor művei megalkotásával egy időben művészetelméleti előadásokat tartott, népművelőként a szemlélő közönséget közelítette a művészetek befogadásához, átéléséhez és élvezetéhez. Ennek mentén a tárlat különlegessége, hogy nemcsak a szobrokat mutatja be, hanem betekintést enged a művész gondolkodásába is. Kígyós elméleti írásai, oktató televíziós műsorai és a kéziratban maradt, szobrászatról szóló könyvének részletei is helyet kapnak a kiállításon.

A klasszikus formák és a modern kifejezésmód sajátos egyensúlyát hordozza Kígyós munkássága. Művei egyszerre organikusak és geometrikusak, kőből, fából, fémből – leggyakrabban márványból – faragott szobrai az alkotói folyamat feszültségeit, az anyaggal való küzdelmet is érzékeltetik.

Művei több mint húsz kiállításon szerepeltek még életében, 1970 és 1983 között. Jónéhány plasztikáját őrzik jelentős köz- és magángyűjtemények, de láthatók szobrai a villányi Szobrász Alkotótelepen, valamint Pécs, Zánka, Százhalombatta, Hajdúszoboszló és Pécsvárad közterein is.

A pécsi kiállítás nemcsak tiszteletadás egy kivételes életmű előtt, hanem lehetőség a művészet erejének újrafelfedezésére az alkotás, a gondolkodás és a közösségi jelenlét példázataként - hívták fel a figyelmet a ZSÖK közleményében.

A kiállításról bővebb tájékoztatás olvasható itt.

Képek: Pécsi Galéria