Mint az alkotást bemutató csütörtöki budapesti sajtóeseményén elhangzott, az intézmény gyűjteményébe került Barcsay Jenő (1900-1988) 1964-ben készült, több mint 21 négyzetméteres szénrajza. A 300-szor 730 centiméteres, hét nőalakot ábrázoló, kartonra szénnel készített mű a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen látható, Asszonyok című mozaik 1:1 arányú terve.

Fehér Ildikó művészettörténész, az egyetem általános rektorhelyettese elmondta:

a műtárgy 2024 szeptemberében került elő, a Ferenczy Múzeum restaurátorai tekercselték ki több évtized után, akkor mérték fel először művészeti jelentőségét és állapotát.

A grafika alapján készítették el a miskolci műszaki egyetem könyvtárában lévő mozaikot - mondta, hozzátéve: a Barcsay-mű a mozaikot rakó Csákvári Nagy Lajos festő, szobrászművész és felesége, Csókos Varga Györgyi hagyatékából került elő.

Elmondta: az alkotás előzménye egy Barcsay-rajz, amely 1949-ben készült, azonban történelmi okok miatt csak 1957-ben állították ki. Közlése szerint Barcsay Jenő a mozaik tervén valószínűleg együtt dolgozott László Gyula képzőművésszel, aki később régész-történészként vált ismertté.

Hangsúlyozta:

a szénrajz számos módon kötődik az épülethez. Barcsay Jenő a mű keletkezésekor már két évtizede tanított az intézmény jogelődjén, a Képzőművészeti Főiskolán, továbbá László Gyula és Csákvári Nagy Lajos is a főiskolán tanult. A egyetem bejáratánál lévő padlómozaik is Csákváriék munkája

- tette hozzá.

Kitért arra, hogy a szénrajz a földre kiterítve, valószínűleg az egyetem egyik termében készült, mivel ott található az az egyedi parketta, amelynek nyoma, rajzolata megfigyelhető rajta.

Kiemelte: mindaz, amit a grafikáról tudni lehet, Szabó Noémi művészettörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeum művészettörténészének kutatásaiból ismert, aki több mint egy évtizede foglalkozik Barcsay Jenővel és monumentális mozaikjainak történetével.

Sturcz János művészettörténész, a Barcsay 125 életmű-kiállítás egyik kurátora, az MKE Művészettörténeti Tanszék professzora elmondta: az 1949-es Asszonyok című rajz, amelynek felnagyított változata a mű, jól mutatja, hogy mennyire autonóm szerző volt Barcsay Jenő, jelzi, hogy csak a belső igényeinek megfelelően váltott stílust.

Szólt arról, hogy Barcsay Jenő egész életművében váltakoznak a sötét és világos periódusok. A mű személyes indíttatásból készült. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik, magányos figura kezében egy kés van. Annak oka, hogy a harmonikus kompozíción ez megjelenik egy családi tragédia lehetett - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy az árnyékok elszakadnak a figuráktól, önállósulnak, a mű a kubizmus hatását mutatja amellett, hogy a testfelfogás inkább expresszív vonást mutat, szimbolikus figurák, robusztus, erőt sugárzó nők láthatók a rajzon.

Elmondta: a terv alapján született mozaik márványból készült, ahogyan a Pesti Magyar Színházban látható, következő, ugyanezzel a technikával készült alkotása is. A mű a harmadik híres mozaik, a szentendrei kompozíciós előzményének is tekinthető - tette hozzá.

Mint elhangzott, a grafikát csaknem 50 évig feltekerve tárolták, így szélei megsérültek, az MKE papírrestaurátorai dolgoznak a helyreállításán. A mű két különálló részből maradt fenn, így nagy szakmai kihívás az alsó és felső rész pontos összeillesztése is.

Szlabey Dorottya papírrestaurátor, a specializáció vezetője elmondta: ezüstös ősrovar rágásának nyomai és penészfoltok is láthatók a nedvessé vált papíron. Eddig anyagvizsgálatokat és a felületi tisztításoknál próbákat végeztek, a rajz alsó sávján dolgoztak. További anyagvizsgálatok következnek és meg kell erősíteni a rostok kapcsolódását, a hátoldalról japán fátyolpapírt használnak, a hiányokat papíröntéssel egészítik ki.

A restaurált művet az egyetemen a Barcsay 125 jubileumi emlékév alkalmából nyíló, "Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet - Barcsay Jenő életműve új megvilágításban" című, szeptember 30-ig látható, 80-100 művet felvonultató tárlaton mutatják be.