Mint a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye felidézi, még egy hónapig, október 5-ig látogatható a MNG nagyszabású kiállítása, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében kibontakozó magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be.

A tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is: könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat mutat be - írták.

A tájékoztatás szerint a kiállításon olyan neves festők plakátjait láthatja a közönség, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János és Ferenczy Károly, mellettük feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, mint Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton.

A korai magyar plakátművészetről annak ellenére nem született átfogó kiállítás vagy könyv, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyéni alkotásokkal büszkélkedhet - emelték ki.

A tárlat a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit - olvasható a közleményben.

A kiállítás utolsó előtti hetében szinte minden nap rendhagyó programok várják a közönséget: Koniorczyk Borbála urbanista, a Hosszúlépés alapítója a nagyvárosi nőkről mesél, Szatmári Judit Anna divattörténész a korszak divatját mutatja be, míg Katona Anikó művészettörténész, a tárlat kurátora és Bősze Ádám zenetörténész közös zenei utazásukkal a századforduló hangulatát idézik meg.

Katona Júlia művészettörténész Tánc, zene és építészet a századforduló Párizsában című előadásán pedig a látogatók a korszak tánc- és zenei világába pillanthatnak be - áll az összegzésben.