A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző páratlan életműve az elmúlt évtizedek során a zeneszerző és özvegye, Balassa Mariann ajándékaként került az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gyűjteményébe – tájékoztattak.

A közlemény szerint Balassa Sándor 1997-ben adományozta első kéziratait a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményének, majd az évek során valamennyi autográfját ott helyezte el. 2021-es haláláig 150 opust és több további, sorszám nélküli művet komponált.

Utolsó három alkotása, a Trio (op. 148), a Négyes (op. 149) és a Palánták (op. 150) most először vált mindenki számára hozzáférhetővé. Az összesen 3690 oldalnyi kéziratot tartalmazó gyűjtemény a Balassa Mariann által 2025. április 10-én átadott utolsó dokumentumcsomaggal vált teljessé.

A zeneszerző életútja szorosan kapcsolódik a magyar zenei intézményekhez: a Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Előbb a Magyar Rádió zenei rendezőjeként, majd a Zeneakadémia tanáraként dolgozott; 1981-től 1996-os nyugdíjazásáig a zeneszerzés tanszéken tanított hangszerelést, utolsó éveiben egyetemi tanárként – írták.

Hozzátették, hogy Balassa Sándor pályája során nagyszabású zenekari műveket (Tündér Ilona, Csaba királyfi, A Nap fiai, Hunok völgye, 301-es parcella), négy operát (Az Ajtón kívül, A Harmadik bolygó, Karl és Anna, Földindulás), valamint kantátákat, dalokat, kórusműveket, kamarazenei és szólókompozíciókat is alkotott.

Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: 1972-ben Erkel Ferenc-díjat, 1978-ban Érdemes Művész címet, 1983-ban Kossuth-díjat kapott, később kétszer is Bartók-Pásztory-díjjal ismerték el (1988, 1999). 1989-ben lett Kiváló Művész, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki – olvasható a sajtóanyagban.