A tárlat a két, saját műfajában kiemelkedő művész eltérő médiumain keresztül mutatja meg, hogy miképp találkozhat egy alkotásban a precizitás és a szabad érzékelés.

Bors Györgyi és Zalavári József munkáit a szerkesztett struktúrák, a következetes arányhasználat és a kivitelezés pontossága jellemzi. Ezek az eszközök a tér és az észlelés vizsgálatának alapját adják. A tér nem pusztán befogadó közegként jelenik meg, hanem aktív alkotóelemként: a művek viszonyba lépnek környezetükkel, egymással és a néző mozgásával is. A befogadás nem irányított, így az élmény a személyes érzékelés és az egyéni értelmezés során alakul ki – olvasható a tájékoztatóban.

A geometrikus absztrakt művészet több mint százéves hagyománya nem lezárt fejezet, hanem élő, folyamatosan újra- és újraértelmezhető nyelv. A geometria nemcsak szerkesztési elv, hanem gondolkodásmód; a rend, az arány és a struktúra látványos eszköze.

Bors Györgyi alkotásai azt vizsgálják, miként hozhatók létre komplex térélmények a formákon keresztül. A művész nem használ digitális eszközöket a munka során. Ahogyan ő fogalmaz: a képeit „elsősorban érzi, azután a tudatos alkotás rendezi őket kompozícióvá” – írják.

Kockahámozás című sokszorosított grafikai sorozatának alapját olajfestményei adják, amelyek vászonstruktúrái a múzeumi minőségű archív pigment nyomatokon tovább élnek. A sorozat képei önarcképekként is értelmezhetők: Bors Györgyi egyfajta belső utazásként, a saját belső világának a feltérképezéseként értelmezi azokat, le- és felfejtve az élete során rárakódott rétegeket. Miközben a néző „részt vesz” a képekben lévő rend, ritmus és viszonyok kialakításában, saját magában is hasonló rend és ritmus keletkezik. Ezzel az együttműködéssel születik meg a mű hatása.

Zalavári József szobrai élek, síkok és metszések világosan kijelölt viszonyai mentén épülnek fel, mégis nyitott rendszert alkotnak. A gondosan kimért arányok, az anyag fegyelmezett kezelése és a szerkesztett struktúrák érzékeny viszonyba lépnek a térrel és a fénnyel. Ezek aktív, alakító erők, amelyek elmozdítják a hangsúlyokat, vagy épp árnyékokat hoznak létre, új értelmezési lehetőségeket nyitva a néző számára. Zalavári József vallja, hogy „egy műalkotás csak környezetével együtt érzékelhető.” Más és más napszakban, más és más időjárási körülmények között más és más a benyomás.

Bors Györgyi képei és Zalavári József plasztikái február végéig láthatóak a Tér/élmény című kiállításon.