A Der Tagesspiegel a lap kulturális rovatában megjelent írásban kiemelte Kertész Imre egy korábbi kijelentését, amely szerint "számára zsidósága semmit nem jelent".

Az újság emlékeztetett arra, hogy eddigi élete háromnegyede alatt Kertész Németországban ismeretlen volt. Az író még csak egy "hír" volt akkor, amikor a vasfüggöny lebontását közvetlenül megelőző években Esterházy Péter, Nádas Péter és Mészöly Miklós határozták meg a kortárs magyar irodalom németországi képét.

Első könyve német nyelven 1990-ben jelent meg, mégpedig a Sorstalanság meglehetősen kétes értékű fordításban, és további hat évre volt szükség ahhoz, hogy már egy "csiszoltabb" formában újból kiadják.

A kudarccal, a Kaddis egy meg nem született gyermekért című könyvével, valamint a Felszámolással együtt ez az Auschwitzot körüljáró tetralógia hozott hírnevet számára. Az újság utalt a 2002-ben megkapott irodalmi Nobel-díjra, majd Kertész K. dosszié című önéletrajzi művére, amelyből - mint írta - lépésről lépésre nyomon követhető volt Magyarországtól való eltávolodása és Németországhoz való közeledése.

A Der Tagesspiegel külön foglalkozott az írónak a zsidóságról alkotott véleményével. "Számomra zsidóságom nem jelent semmit" - írta Kertész a Kaddisban is, hozzátéve: "Pontosabban fogalmazva, mint zsidóság nem jelent semmi, tapasztalatként mindent."

Ugyancsak a kulturális rovatban közölt megemlékezést Kertész Imréről a Welt am Sonntag. A hetilap beszámolt egy, az íróval a napokban folytatott, meglehetősen személyes hangú beszélgetésről. Kertész elmondta, hogy a születésnapi vacsora után Magyarországra utazik.

"Szabadságon leszek" - fogalmazott az író, aki az elmúlt évekre visszatekintve kijelentette:" Néhány dolog, ami nem volt szép, a végére megszépült."

Szavai szerint vágyai, álmai nincsenek. "Meg akarom lepni magam" - tette hozzá, utalva arra, hogy új regényen dolgozik, amelyet be akar fejezni. "80 éves leszek, de még nem halok meg. Sok még a teendőm" - jelentette ki.