bezár
 

irodalom

2010. 02. 05.
Felveszik Hugo nevét a külföldi francia intézetek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A külföldön működő francia kulturális intézetek a német Goethe és a spanyol Cervantes Intézet mintájára hamarosan felveszik Victor Hugo író nevét - közölték csütörtökön párizsi diplomáciai források.

prae.hu

Az intézkedés célja, hogy a francia kulturális tevékenység jobban beazonosítható legyen külföldön. Victor Hugo (1802-1885) a XIX. századi francia romantika legnagyobb alakja volt: politikusként, költőként és íróként is a haladás útját képviselte, egyik legismertebb regénye A nyomorultak (1862).

Az átnevezés hátterében az áll, hogy a francia külügyminisztérium egy a parlament elé már benyújtott törvényjavaslat alapján létrehoz egy állami ügynökséget a kultúra valamennyi területének egyetlen intézményen keresztül történő külföldi képviseletére.

A német Goethe Intézet, a spanyol Cervantes Intézet vagy az angol British Council mintájára megalakuló Victor Hugo Intézet önálló költségvetéssel és imázzsal átveszi a külföldön francia kulturális rendezvényeket és egyéb kulturális együttműködéseket szervező Cultures France állami költségvetésű szervezet munkáját, de az ügynökséghez tartoznak majd a külföldi kulturális intézetek és a követségek kulturális tanácsosai is.

A 135 országban nyelvoktatással foglalkozó Alliance francaise-központok és a külföldön működő francia gimnáziumok azonban megőrzik autonómiájukat.

Ellentétben a legtöbb európai országgal, ahol a kulturális intézeteket a kulturális minisztérium vagy annak egyik szerve felügyeli, Franciaországban a kulturális diplomaták közvetlenül a külügyminisztérium felügyelete alá tartoznak. Az összevonással a külügyminisztérium a kulturális költségek külföldi elosztásának átláthatóbbá tételét célozta meg, de az elképzelés egyéves késést szenvedett a nagykövetségek ellenállása miatt.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Élet és Irodalom LXX. évfolyam, 10. szám
Újságírás workshopot és lapbemutatót tartott a Prae a Debreceni Egyetemen
Lapszemle az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 9. számáról
Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 8. számáról

Más művészeti ágakról

A Kollár-Klemencz Kamarazenekar lemezbemutatójáról
A természet (meg)érintése – Az álmok vágányán és A farkas bőre című filmek apropóján
A Szerelem, Ó! az Art Színtérben és a Csengetett, Mylord? az Orlai Produkciós Irodánál
építészet

A lakozási válságról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés