A múzeum összegzése szerint Torday Emil 1900 és 1909 között három jelentős kutatóutat bonyolított le a Kongó-medencében. Utolsó útjának századik évfordulóján, 2009 nyarán expedíció indult a Kongói Demokratikus Köztársaságba, hogy Torday egykori útvonalának egy részét bejárja. Az expedíció sikeresen eljutott azokhoz a népcsoportokhoz és helyszínekre, ahol Torday Emil a legkiemelkedőbb kutató- és gyűjtőmunkáit végezte.

A március 4-ig látogatható tárlat a Torday Emil kutatóútjain, valamint a 2009-es Torday-Kongó-expedíción készített dokumentációkat és fotográfiákat mutatja be. Az érdeklődők több mint 20 Torday-fotót és Lóránt Attila 25 fotográfiáját tekinthetik meg - mondta el Szilasi Ildikó Hermina, a Torday-Kongó-projekt főszervezője, antropológus, az Afrikai-Magyar Egyesület koordinátora pénteken az MTI-nek.

Hozzátette: a kiállítás a társadalom változásának folyamatát mutatja be, érdekes látni például, hogyan vált a funkcionális művészet kézműves termeléssé. A látogatók fotón láthatják a többi között azt, amint a kongóiak karácsonyfadíszeket készítenek afrikai motívumokkal ékesítve, mert erre van kereslet. Az óriásvarsákkal való halászat azonban még most is ugyanúgy zajlik, mint ahogyan Torday Emil leírta és megörökítette.

A tárlaton felvonultatott tárgyak között szerepel karácsonyfadísz is a gyerekjátékok, maszkok és hangszerek mellett. Az antropológus felhívta a figyelmet egy cipőtisztító kisfiú eszközeire, a fejen hordható mobilbódéra. Az 5 perces kisfilmek dokumentálják egyebek mellett a boszorkányművészetet és a karácsonyfadísz-készítést, de az érdeklődők betekintést nyerhetnek a busongó, bunda és lele népcsoportok kultúrájába is.

A 2009-es expedíciót Lóránt Attila fotográfián, Reisinger Dávid mozgóképen dokumentálta. Szilasi Ildikó, a csapat vezetője antropológusként tett megfigyeléseket, valamint tárgyi gyűjtőmunkát végzett Charles Ngwabwanyi Kunda kongói antropológus közreműködésével. A kiállítás anyagát az érdeklődők hamarosan könyvben is megtekinthetik.