Mint Szabó Máté rendező az MTI-nek elmondta, a teátrum igazgatója, Bálint András egy olyan zenés magyar vígjátékot szeretett volna, amely jól illeszkedik a Radnóti profiljához, így akadt rá Heltai 1908-as színművére.

"A Naftalin egy francia mintára épülő könnyed vígjáték, szövevényes cselekménnyel, szekrényben bujkálással és sok félreértéssel. Heltai ezt elviszi egy kicsit az abszurd irányába, korát is némileg megelőzve" - beszélt a darabról a rendező.

Mint hozzáfűzte, műfajából adódóan a Naftalinban nincsenek bonyolult karakterek, de ettől még minden jelenetnek pszichológiailag is helytállónak kell lennie: "nagyon hiteles például a darabnak az az alaptétele, hogy az ember képes bármilyen logikai gondolatsort megalkotni, ha valamit el akar hinni; ezt Heltai úgy nevezi a Naftalinban, hogy autoszuggesztió. Így teszünk mi is a mindennapi életben: saját használatú magyarázatokat szuggerálunk magunkba".

A háromrészes bohózatnak eredetileg is létezett egy zenés változata, ebben azonban nem jutott minden szereplőnek énekszám és a zenei betétek időben is egyenlőtlenül oszlottak el - idézte fel Szabó Máté. A Radnóti produkciójában ezért Heltai Jenő versei mellé Várady Szabolcs írt új dalszövegeket és Darvas Ferenc szerzett új zenét.

"Várady és Darvas fantasztikus munkát végeztek: olyan mennyiségű és minőségű zenei közege van az előadásnak, hogy a zene és mozgás szinte egyenértékűvé vált a prózai cselekménnyel" - vélekedett a rendező, hozzátéve: az operaparódiától a sanzontól és a kuplén át a húszas-harmincas évek dixieland stílusáig igen gazdag zenei anyagot vonultat fel az előadás.

A Naftalinban Szakolczay Bálintot, a megcsalt férjet alakító Csányi Sándor elárulta: noha színpadon még sosem énekelt, Darvas Ferenc most nagyszerű dalt írt számára, melyben a férfinak mások költöztek a lakásába, de mindenki azt állítja, rossz helyre jött. A szám arra épül, hogy elkezdi sorba venni a berendezési tárgyakat, a tempó egyre fokozódik, míg teljesen megbolondul - szólt a dalról.

Mint a színművész elmondta, sokkal jobban örül a "béna férj" szerepének, mintha a szeretőt kellett volna játszania, mert sokkal érdekesebb a legkülönbözőbb karaktereket kipróbálni a színpadon.
"Itt a ritmus a kihívás. Nem csak azért nehéz zenés darabot próbálni, mert meg kell tanulni a táncot, meg a szöveget. Valójában egy ilyen franciás bohózatban vékony szálon fut a cselekmény, és ha nem találjuk el a ritmust, akkor nincsen belőle színdarab. Ha viszont jól tudjuk csinálni, akkor egy nagyon-nagyon szórakoztató, nagyon szerethető, vidám előadás lehet" - vélekedett a Heltai-bohózat nehézségeiről.

Csányi Sándor szerint egy jól megírt komédia a színészek számára is öröm: "ez nem egy olyan előadás, amire úgy kell készülni, mint a Boldogtalanokra és cipelni a válladon. Itt bemész, és tulajdonképpen úszol, jól érzed magad és a nézők is szeretik az előadást. Olyan, mint egy jutalomjáték".

A Radnóti Színház produkciójában Szakolczay feleségét Szávai Viktória, az asszony szeretőjét Adorjáni Bálint, Szakolczay apósát és anyósát Szervét Tibor és Martin Márta alakítja; Patkány Etust Kováts Adél, a házmestert Gyabronka József játssza, míg Kabóczáné és lányai szerepében Borbás Gabi, Petrik Andrea, illetve Kakasy Dóra látható.
A Naftalin díszletét Khell Csörsz, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte, a koreográfia Fejes Kitty munkája.